13

17 8 0
                                    


Micsoda gondolat!
Ugye senki fia nem hallotta?
Ha nem felejtek hamar, felemészt a tudat
Hogy az álom a józan észt ismét utópikus ligetre sodorta

A szív s az értelem másféle hangszeren játszogat
Különféle gitáron penget
Viszont egy esetben látom a kiutat
Hogyha elfeledem a lehetetlent

Tagadni az akarat puszta önámítása
Viszont a pillanatnyi szikra
Gyökeret vert, magja magát mélyre ássa
Tévedek bár, de kíváncsi vagyok a folytatásra

Én látom, de ő nem lát
Egybeolvadok számára a tömeggel
Lehet megtévedek hallva lelkem dalát
Tán csak az tetszik, hogy mikor fecsegem, ő figyel...?

verseim | poems Where stories live. Discover now