Sokkal több mint gondolnád

17. Fejezet

Bella

Ezután úgy el rohantam sírva a lány mosdóba mint még soha. Konkrétan zokogtam. Csap elé álltam és néztem magamat a tükörben. Aztán rá jöttem hogy most közös órám lesz Sawyerrel és hogy ő fog mellettem ülni. Hát van ennél rosszabb???

- Bella. - nyitott be Lily a lány mosdóba. Felé fordultam  könnyes szemekkel és egyből át ölelt engem. - Figyelj el hiszem hogy haragszol rá, de mi van ha tényleg nem tőle terhes az a kis cafka? Mivan ha Kiara ezzel akar téged dühíteni? - kérdezte tőlem.

- Őszintén nem tudom... de szemét húzás volt tőle hogy miután nekem mindent is mondott le feküdt vele. - töröltem le a kezemmel egy könnycseppet.

- Jó ez igaz, de mi van ha valamit bele kevert az italába Kiara? Aminek a hatására nem volt önmaga Sawyer? - nézett rám minden tudoan Lily.

- Valóban? - érdeklődtem. Lehet igaz, lehet tényleg bosszantani akar Kiara. De nem annyira érdekelt már.

Miután sikerült le nyugodnom, Lily el kísért engem órára.

- Figyelj ne törődj azzal ribivel! - ölelt át a barátnőm, és én bólintottam mosolyt erőltetve.

Mikor be mentem a terembe nagyjából mindenki bent volt ahogy Sawyer is aki ült a helyén és a telefonját nézte. Oda battyogtam az üres helyhez Sawyer mellé és le ültem a székre, próbáltam távolabb csúszni a székkel Sawyertől hogy ne keljen közzel lennem hozzá. Amennyire tudtam ki ültem a pad szélére.

Hála istennek óra közben nem szólt hozzám Sawyer. Meg nyugodtam. Óra végén mielőtt ki ment volna a teremből vetett rám egy pillantást aztán már ment is el.

- Bella. - szólított meg egy ismerős hang.

- Jason? - illetődve néztem rá, mikor meg láttam hogy be lépett a terembe.

- Nem láttalak nagyon buli óta, ott is úgy volt meg vársz még el megyek italokért aztán el tűntél mire vissza mentem. - jött a padom elé ahol én éppen össze pakoltam a cuccaimat.

- Jah hát nem éreztem jól magam és el mentem haza. Nem bírom a túl sok embert egy helyen. - hazudtam egy kicsit, na jó azért az igaz hogy nem bírom a túl sok embert egy helyen. De nem vallottam be hogy "Jah bocsi csak jött Sawyer és fel vitt a szobájába...".

- Oh értem. Mindenesetre képzeld lett barátnőm. - mosolygott rám. - Amy-nek hívják, nem ide jár suliba.

- Na ez tök jó hír. - mosolyogtam.

-Igazság szerint bele fáradtam Hayes szarságaiba hogy folyton belém kötött mikor próbáltam a közeledbe lenni. - sóhajtott fel.

- - - - - - - - - - -

Nap végére teljesen el fáradtam így alig vártam hogy haza érjek és le dőljek egy picit pihenni. Sétáltam a folyosón teljesen el mélyülve a gondolataimba de Lily hangja ki rántott belőlük.

- Héh Bella. - kiáltott utánam, hátra fordultam és láttam hogy falnak dőlve beszélget Josh-al és Sawyerrel. Na basszus nem akarok Sawyerrel beszélni.
Tekintetünk össze fonodott. Ahogy nézett engem a szemeivel, konkrétan azt hittem meg bolondulok.
Kellett pár perc mire észbe kaptam és Lily-re kaptam a tekintemet.

- Hm? - kérdeztem.

- Nem jössz el be ülni valahova? - jött közelebb hozzám.

- Kikkel? - érdeklődtem bár éreztem hogy kikkel.

- Josh, Én, Te, Sawyer. - felelte.

- Nem bocsi nagyon el fáradtam ma. - néztem a barátnőmre aki meg értette és át ölelt. Folytattam az utamat ki az iskolából.

- - - - - - - - - - - - -

Már fél úton voltam mikor valaki hátulról meg fogta a kezemet és hirtelen magához rántott. Olyan hirtelen mozdulat volt hogy majdnem el estem.

Ismerős volt az illat, a test alkat. Csak néztem lefelé nem akartam fel nézni, de őt ez zavarta így a mutatóujját az államra tette és szép lassan fel emelte a fejemet. Tekintetünk össze találkozott Sawyerével. Egy ideig csak néztük egymást szó nélkül majd meg szólalt.

- Reggel óta kerülsz engem.. - felelte halkan.
Igen tényleg kerültem mivel nem akartam vele beszélni erre most itt áll centikre előttem.

- N.Nem.m is kerültelek. - mondtam zavartan. A torkomba dobogott a szívem.

- Figyelj, esküszöm az életemre hogy nem tőlem terhes Kiara! Tegnap feküdtem le vele először és utoljára, igaz arra se emlékszem hogy tegnap mi hogy volt meg stb. Meg bántam azt is hogy meg tettem... - még mindig halkan beszélt.

- Nem annyira érdekel sajnálom. - mondtam ridegen és próbáltam tovább menni de hiába mert még állított.

- De legfőképp azt bánom hogy meg bántottalak téged és hogy amilyen voltam veled mikor kettesben voltunk. Iszonyatosan sajnálom! Az egyetlen nő aki érdekel engem az csakis Te vagy Bella! Nem tudom hogy valaha is meg tudsz e nekem bocsátani, de én várni fogok rád. Bármeddig várnék rád csak hogy veled lehessek. - nézett bele a szemembe. Nem tudom mit mondjak neki.
Semmit se mondtam csak meg öleltem. Meg akartam ölelni őt!

- Tényleg nem miattam terhes! - súgta bele a hajamba.

- Tudom. - vallottam be őszintén, és el engedtem. - Nagy valószínűséggel bele kevert valamit az italodba amitől nem emlékszel semmire. - mondtam halkan, nem feltétlenül lehetett igaz de lehet igaz volt.

- Hogy az a. - kiáltotta el magát.

- Bele gondoltam és tényleg nem lehet tőled terhes ha csak tegnap feküdtél le vele és előtte meg nem. - néztem a szemébe. Megkönnyebbülést véltem látni rajta.

- Meg fogsz nekem valaha is bocsátani Bella Collins? - könyörgő tekintettel nézett.

Halványan el mosolyodtam.

- Hm nem is tudom.. - gondolkodtam el. Egy kicsit húztam az ágyat.

- Hát jó akkor megyek.. - hajtotta le a fejét és már fordult is volna el de most én állítottam meg. Magamhoz húztam.

- Persze hogy meg! - mosolyogtam rá.
- De nem szeretnék több ilyet hallani bárkitől! - mondtam teljesen őszintén.

- Ígérem nem fogsz! Csak Te érdekelsz engem! - nézett rám mosolyogva.

- Ajánlom is! - nevettem el magamat erre a még nyilvánulásomon ő is nevetett.

- Ha tudnád mennyire csodálatos vagy. - nézett végig rajtam.

- Nem is vagyok az. - ráztam meg a fejemet.

- De az vagy! - mondta gyengéden lágyan, és tarkomnál fogva finoman magához húzott és meg csókolt. Hagytam neki. Azt is hagytam neki hogy a nyelve utat törjön magának és még találja az én nyelvemet.