My Evil Hero-[Andy Biersack FANFICTION]

》22《

*pár órával később*

- Andy, ne szívass! Meddig eszel még?!
- Csak élvezem ezt a szokatlan reggelit.
- Andy! Miért nem mondod már végre el?!
-

Mert olyan jó ez így most...
- Andy....
Még lenyelte nagy nehezen az utolsó falatott.
- Kár hogy miután lejöttünk egyből magadra tekertél egy másik törölközőt.
- Hát, most így alakult.
- Szóval mit akarsz tudni?
- Mindent.
- Hogy kezdjem?
- Mióta ismersz?
- 5 éves korom óta azaz 13 éve vagy most lesz nem sokára 14 éve.
- Mi?
- Igen, olyan rég ismerlek.
- Az nem lehet.
- De.
- Nem emlékszek, pedig ilyet csak nem felejtenék el.
- Pedig de, miért hazudnék neked?!
- Olyan hihetetlen. -arcomat kezeim közé temettem mentegetőzve. - Valahogy èreztem hogy régóta ismerlek, de nem tudtam hogy hogyan. Olyan megérzés féle... De miért nem emlékszem?
- Sok lehetséges opció lehetne. Ezt én se tudom teljesen hülyeséget meg nem akarok mondani... Sok olyan dolgunk van amit még a többi cég fejleszt de nekünk már rég megvan, világpisztitő fegyvertől elkezdve bármiig, nem tudom hogy az apád, mint a góré mit tett a saját lányával.
- Hogy hogy az apám volt ott a góré?
- Elég régóta volt ott főnök, sőt még a felesége is benne volt, azaz az anyád...
- Öltél már?
- Igen.
- Hány embert?
- Sokat.
- Minek?! Miért tetted?!
- Ez a dolgom... Így neveltek, ha fiú lettél volna téged is így neveltek volna, de mivel lány lettél így más célt szántak neked.
- Mit?
- Én se tudom pontosan. De az ilyen emberek veszélybe sodorják a gyermekeik életét. Akár kurvának is elvihettek volna... Vagy bármi. Ezt se tudom nagyon mit szánt neked apád és anyád.
- Anyámmal mi a helyzet? Él még?- furcsa érzés volt kimondani ezt a szót. Ő volt az aki ott hagyott minket... - ÚRISTEN!! HOL VAN HOPE ÈS JACK?! -kaptam fel hirtelen a fejem, tudom hogy biztonságban vannak de nyugtalanít hogy nem tudok róluk semmit.
- Egy ismerősöm vigyázz rá, aki megtudja őket védeni ha baj van. Most jobb hogy nincsenek itt, nem szeretnék elöttük beszélni erről a tèmáról hisz gyerekek.
- Igaz...

Sok mindent megtudtam a múltammal kapcsolatban, egész végig csak erről beszélgettünk, mennyi minden történt a szemem előtt, mennyire tudatlan voltam.
Akkor az apám ezért volt néha egy aggresszív állat, stresszes volt, a "munkája" miatt hisz tudta hogy miket veszíthet el.
Utálom ezt az egészet, miért nem lehetnének egyszerűen normálisak?! Oké hogy sok pénzt kapnak és így nevelték őket, de akkor is... Féltem Andyt egyszer nagyon baja lesz ebből...