6. fejezet

1.2K 84 7
                                    

Tehervonat
Mikor reggel bementem a srácokért egy kislány ült az étkezőbe, így oda sétáltam hozzá.
- A fiúk hol vannak? - tértem rá a lényegre rögtön.
- A szobáikban. - mondta és rám sem nézett, csak nyomkodta tovább a telefonját. Én elindultam hát egy folyosón és kopogás után benyitottam az első szobába, ahol egy hölgy volt.
- Elnézést, de a fiúkért jöttem. - magyarázkodtam.
- A folyosó végén, egymással szemben. - közölte mosolyogva, majd tovább tette a dolgát, ahogy én is. Már nem kopogtattam csak benyitottam, ugyan mit tudnának csinálni tizenéves fiúk egymással? Mikor beléptem Carlost a falnak préselte James és éppen vetkőztette őt. - Bocsi, de mennünk kell.
- Pár pillanat csak átvesz valamit, ami jobban fog neki állni. - hangsúlyozta ki az állni szót James, csak megforgattam a szemeimet és benyitottam a másik gerlepárhoz is. Logan éppen vasalt egy pólót, Kendall félmeztelenül volt és hátulról ölelte a vasaló társát.
- Mindjárt kész leszek, ne türelmetlenkedj! - motyogta Logan, mire Kendall elmosolyodott.
- Nem akarok ennyi időt veszteni... - magyarázta Kendall. - Ezt az időt tölthetnéd a karjaimban, engem csókolva.
- Mégis kinek a pólóját vasalom? - kérdezte nevetve Logan. Nem akartam megzavarni ezt az idillt, de muszáj volt.
-Bocsi, de mennünk kell. - szólaltam meg, mire Logan ijedtében elhajította a vasalót, ami kiütötte az ablakot. - Basszus...
Kendall odament az ablakhoz és visszahúzta a zsinorjánál fogva a vasalót, majd visszaadta Logan kezébe.
- Hallod Asszonykám? Sietned kell... - helyezkedett vissza az előbbi pozícióba Kendall és egy puszit nyomott a barna hajú barátocskája nyakába, aki kipirult arccal tette a dolgát. Magukra hagytam őket és leültem a nappaliba. Röpke 10 perc alatt meg is érkeztek a srácok teljes harcidíszben. Logan egy világoskék inget viselt, Kendall egy Loganével azonos színű pulóvert, míg Carlos és James bordóba burkolózott.

Logan
Tehervonat elmosolyodott és megrázta a fejét, majd kitessékelt minket egy autóig és elvitt minket a Rock Recordsba, ahol Kendall nekem ajtót nyitott és James is Carlosnak. Mosolyogva sétáltunk be és magabiztosan, de amikor a recepcióig értünk megpillantottam Bradet, Nick bácsi legjobb barátját megálltam és lefagyott a képemről a mosoly... ő is észrevett.
- Szia kölyök! Beszélhetnénk? - fogta meg a csuklómat erősen és behúzott a mosdóba, aminek bezárta az ajtaját. - Mit művelsz itt?! Mégis mit képzelsz magadról?! Azonnal velem jössz Minesotába és nincs semmi ellenkezés. Ha most visszajössz jelem, akkor Nick csak félig fog téged halálra verni.
- Nem megyek vissza. - motyogtam, mire a nyakamra tette a kezét és annál fogva magához rántott... megcsókolt. A könnyeim is utat találtak maguknak, amikor széttépte az ingem és a nadrágommal babrált, elfordítottam a fejemet ezzel megszakítva a csókot. - Kérlek fejezd be!
Ezeket a szavakat csak nyüszítettem, reméltem, hogy megszán engem és elenged, de a kérésem süket fülekre talált.
- Tudod, hogy ez Nicknél sem jön be... - nevetett ki... ekkor erőt vettem magamon, mégha csak egy kis időre is és kiabálni kezdtem Kendall nevét és, hogy segítség.

Kendall
Mikor meghallottam Logan kétségbeesett hangját rohantam is, de hirtelen elhallgatott... késő volt, már odaértünk és Tehervonat betörte az ajtót. Logan a falnak volt préselve, a szemei könnyesek voltak, az inge szét volt szakítva, és a férfi egyik keze Logan száján pihent, míg másik kezével cigicsikkett nyomott el Logan testén. Tehervonattal egyszerre mozdultunk, ő a férfit szorította falnak, míg én a síró Loganhez siettem.
- Jól vagy? - öleltem magamhoz Logant óvatosan. - Ugye nem csinált veled semmi olyat?!
Logan nem szólalt meg csak zokogott... James és Carlos lefagyva álltak az ajtóban és minket néztek.
- Hozzatok egy pokrócot! - utasítottam őket és James rögtön mozdult is, de Carlos nem mozdult... már szabályosan láttam a szemeiben a "Widows újraindul" feliratot. Kellyvel és egy pokróccal tért vissza James, utánuk pedig megérkezett Gustavo is a dühtől fortyogva. Mikor ránézett Logan remegő testére az elkövetőhöz sietett és meg akarta ütni.
- NE! - ordította hirtelen Logan, mindenki meglepődött csak az a bizonyos személy nem, akit védeni próbált, neki mosoly ült ki az arcára.
- Okos Kutyulimutyuli vagy... - gagyogta Logannek, aki csak a férfit nézte. - Most pedig, ha nem szeretném, hogy hívjam Terryt és Billt, akkor lábhoz!
Logan óvatosan felállt és remegve odasétált hozzá, de még az utolsó pillanatban megfogtam a csuklóját.
- Ne menj! - adtam ki az úgymond parancsot.
- Te nem ismered őket... mindenkit tönkretennének. - suttogta könnyes szemekkel, majd kirántotta a karját a szorításomból és odasétált a férfihoz. Átkarolta a vállát Logannek, majd kisétáltak az ajtón... és azt hiszem, hogy az életemből is...

What the Hell? [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now