Styles Kapitány » h.s. | magyar fordítás

10. fejezet

"Elég rossz, nem teljesítek parancsokat." 

Isabella szemszöge: 

Elállt a lélegzetem, ahogy Harry hozzám nyomta magát, közben egy önelégült mosoly kúszott arcára. 

"Mi a baj Bella?" suttogta fülembe, mitől mély lélegzetet vettem. 

"B-be kell fejeznem a hátadat." mondtam idegesen, ő pedig végignyalta ajkait, mielőtt újra rám vigyorgott. 

"Nekem is van néhány teendőm, amit be kéne fejezni." mondta csábítóan és szemeim nagyra nőttek, ahogy arcát nyakamba temette, lélegzetvételétől önkéntelenül reszketni kezdtem. 

"H-Harry..." kezdtem, nem tudtam, hogy másszak ki ebből a szituációból. 

"Shh, ne harcolj ellenem Bella." suttogta, majd egy csókot nyomott nyakamra, mire zihálni kezdtem. 

"Állj." mondtam gyengéden és ő kuncogott. 

"Annyira ártatlan vagy Bella." mondta és én nyeltem egyet nyugtalanul. 

"Azt hittem nem kedvelsz engem." mondtam és ő elhúzódott, szemöldökét ráncolva tekintett rám. 

"Mi alapján hiszed ezt?" kérdezte és én sóhajtottam. Sikerült kimásznom az előző helyzetből, és máris újba sodortam magam. 

"Néha eléggé dühös és gonosz vagy." mondtam félrenézve. Hallottam sóhajtását, mielőtt kezét államra simította és újra maga felé fordított. 

Szemei megbánást mutattak és halványan mosolygott rám. 

"Nem akartam, hogy ezt hidd. Ez minden, amit tudok." mondta és én oldalra billentettem fejemet. 

"Tényleg?" kérdeztem, mire bólintott, heves intenzitással nézett szemeimbe. 

"Azért vagyok olyan kemény veled, mert törődöm veled." mondta, én némileg összehúztam szemöldököm. 

"De... ez még csak a második napom itt." mondtam összezavarodottan, valami megcsillant szemében, mielőtt rám mosolygott. 

"Érzek valamit irántad Bella. Valamit, amit nem tudok megmagyarázni." suttogta, mielőtt közelebb hajolt arcomhoz, ezzel szívverésemet felgyorsítva. 

"H-Harry én..." kezdtem, de ujját számra tette, ezzel félbeszakítva, és mosolyogva nézett rám. 

"Ne próbálj rávenni arra, hogy megmagyarázzam saját magam, nem működne." kötekedett, én csak fejemet ráztam. 

"Én nem akartam." mondtam sietősen ő pedig levigyorgott rám, teste még mindig enyémhez nyomódott, ahogy csapdába estem alatta. 

"Jó kislány, gyorsan tanulsz." szavaira csak szemeim forgattam. 

"Le... lemásznál rólam?" kérdeztem félénken és ő elgondolkodva nézett rám. 

"Nah, egészen tetszik ez a pozíció, nem értesz egyet?" mondta szemtelenül, majd rám kacsintott. Zihálni kezdtem, ahogy kezével megnyomta csupasz hasamat. 

Érintésére szemöldökét összeráncolta, és lenézett hasamra. Arca komollyá vált, arcáról minden jókedv eltűnt. Átkoztam őt, amiért széttépte a pulóveremet, így már nem takarta teljesen a hasamat. 

"Vérzel." mondta, összezavarodva húztam fel szemöldökeim, és néztem le hasamra, amin valóban vért láttam. 

"De... nem sérültem meg." mondtam összezavarodva és ő lassan lemászott rólam, majd felhúzott engem is ülő pozícióba, mielőtt megpróbálta levenni rólam pólómat.