10. fejezet

180 12 0
                                    

   volt?- kérdezte Rebecca

-Igen.

-Ki az az ő és miért nem mondhatod el nekem, hogy ki volt az illető Laura?

- Nem mondhatom el neked Steph. Sajnálom. megígértem neki.

- Könyörgök.- mondtam A barátnőmnek. Nem igaz, hogy már Rebecca is tudja, pedig ő egy perccel ez előtt azt sem tudta mi történt.

- Mondd el neki.- mondta Rebecca.

- Előbb felhívom és megkérdezem. Nem akarok balhét. De tovább nem tudom titkolni.- mondta majd kiment a szobámból. Pár perc múlva visszatért a válasszal.

- Oké.-mondta majd nagy levegőt vett.- A srác aki segített neked és nekem anno az......        





- Taylor.- mondta, bennem pedig megállt az ütő.          

- Az nem lehet! Taylor akkor még egy egoista őrült volt. Mindenkit csak piszkált. Miért tette volna ezt?- kérdeztem, de már én is tudtam a választ.- Ugye... Ugye nem?- kérdeztem, de felesleges volt. Taylor szerelmes belém. Miattam dobta Rebecca-t. Ő miattam sírt, én meg vagyok olyan szerencsétlen,  hogy ezt mind észre sem vettem. De most akkor mit tegyek? Nem akarom megbántani, de szerintem nem tudja, hogy tudom.- Na most mit csináljak?

- Tégy úgy mintha semmiről sem tudnál. Majd elmondja ha akarja. Addig is. Holnap beszélj vele a fagyizós esetről. Akkor talán elmond mindent.-mondta Rebecca, majd Laurával elmentek. 

Este csak forgolódtam. Nem igazán tudtam, hogy mire gondoljak. Egyszer utál. Aztán belém szeret. Segített mikor nagy bajban voltunk Laurával. Majd a lehető legdurvább módon dobja a barátnőjét. Ezt nem értem. Nem mondom, hogy nem tetszik nekem az új Taylor. De félek. Attól, hogy ha ezt elmondom neki és rosszul gondolkodtam (tunk), akkor nagyon meg fogom bánni amit tettem. Mindegy. Holnap beszélek vele aztán lesz ami lesz.

~Másnap~

Órák után beszéltem Taylorral. Megköszöntem amit tett, majd elmentem. A válogatások elkezdődtek. Mivel szorít a határidő így egyszerre többen estek ki, mint azt a tanárok tervezték. Szerencsémre az szól, hogy csak a másik osztályból esett ki három lány. Mi még bent vagyunk a válogatóban.

Mint ma kiderült, éneken is lesz egy fellépésünk. Mindenkinek választania kell egy karácsonyi dalt. Laura az  All I want for christmas-t választotta én pedig a Silent Night-ot. Nem akartam nehezet, viszont szépet és ünnephez illően választottam. Ha mást választok meggyűlne vele nagyon a bajom. Ezt viszont már kiskorom óta énekelem így legalább majd tudok valamihez viszonyítani, mennyit fejlődtem. Na majd meglátjuk. 

Este otthon nem volt velem senki. Ilyenkor viszont lehetőségem van arra, hogy nyugodtan énekeljek és táncoljak. Így hát fogtam magam és a laptopomon bekapcsoltam a Silent Night- ot és elkezdtem énekelni.

Silent night, holy night

All is calm, all is bright

Round yon Virgin Mother and Child

Holy Infant so tender and mild

Sleep in havenly peace

Sleep in havenly peace

A dalt elénekeltem párszor még aztán gyakoroltam egy kicsit a válogatóra, mikor kopogtak az ablakon. Ami mellesleg ott volt az ajtó mellett, de mindegy, így legalább ki tudtam nézni úgy, hogy ne lássanak meg. De az ablaknál Taylor volt.

- Hát te mit csinálsz itt este nyolc után?- mondtam neki mikor kinyitottam az ajtót és behívtam.

- Csak erre jártam. Gondoltam benézek. De már megyek is.- mondta, majd már ment is volna ki.

Magam sem tudtam miért, de megfogtam a kabátja ujjánál fogva és behúztam a nappaliba. Nem akartam, hogy elmenjen, de ha rákérdez mit mondok neki ha rákérdez?

- Ezt most miért csináltad?- kérdezte nevetve

- Hát...... öö...... Ha már bejöttél akkor gondoltam megkínálnálak egy kis kakaóval, vagy ilyesmi.- hadartam és az arcom (ismételten én sem tudom miért) elkezdett vörösödni.

- Rendben, de csak egy kicsit maradok, mert még tanulnom kell.

- Akkor hol voltál?- kérdeztem, mert tudtommal senki sem lakik erre az osztályból rajtam kívül.

- Cameronnak vittem a házit.- mondta majd kimentünk a konyhába. Na de bolond én sem vagyok. Cameronnak ott a tesója. Akivel ikrek. Ráadásul egy osztályba járnak. Nem tettem szóvá de láthatta rajtam, hogy átlátok a szitán.

miután megcsináltuk a kakaókat bementünk a nappaliba beszélgetni. Mindenről szó esett. Végül fél kilenckor már mennie kellett.

- Akkor holnap.- mondtam, majd kikísértem az ajtón

- Holnap. - mondta, majd megfordult velem a világ. Ugyanis Taylor MEGCSÓKOLT!!!!!!!!!!!!! Már nem érdekelt, hogy mi lenne, ha elmondanám neki mit érzek iránta. Tudtam, hogy ugyanúgy érez mint én, így a kezdeti sokk után viszonoztam csókját. Kipirulva váltunk el egymástól. 

- Holnap találkozunk Steph.- mondta majd megsimította az arcom. Mielőtt elment, még megölelt. 

- Holnap találkozunk.- mondtam, majd elment. Ezután besiettem a lakásba. Nem akarok megfázni, ugyanis akkor nem láthatom őt.

~Decemberben~

Taylorral már egy hónapja együtt vagyunk. A válogatót Laura nyerte meg, én viszont Hattyú lettem. A herceg Cameron lett, Rebecca szintén hattyú. Anthonyról kiderült, hogy még a másik osztályban lévő lányoknál is tuskóbb. Az előadások jól sikerültek. Vastapsot kapott mindenki. Miután mindennek vége lett rájöttem. 





















































Balerinának születtem.

Vége













Sziasztok! Tudom nagyon régen volt rész és  ez sem lett valami hosszú. Viszont a story végéhez értünk. Remélem tetszett ez a rész és az egész kis történet.

Ez a kis zene a Balerina című mese egyik betétdala. Ezzel szeretnék tőletek búcsúzni és megköszönni azt a rengeteg csillagot és azt, hogy olvastátok a kis storyt. Akit érdekel lesznek további irományaim is ha érdekelnek akkor kukkancsatok bele. Minden jót és puszi: Vivi😊

A balerina     //BEFEJEZETT//Where stories live. Discover now