19.rèsz

10.5K 297 3
                                    

Tudatàban vagyok annak hogy hètfő reggel van. Mèg nem kell felkelnem. Felhúzom a takarót a nyakamig ès kènyelmesen elhelyezkedek. Túl koràn van. Kb 8 ora lehet, Adam elè pedig csak 10 kor megyek. A hèten el vagyok kèrve az egyetemről, nem is fogok bemenni. Ahogy behúnyom a szemem rögtön megszólal a csengőóra. A francbaa. Màr 9 óra?? Ilyen nincs! Felülök az àgyamban elveszem a telómat az àgy melletti èjjeliszekrènyről ès kinyomom a csengőóràt, csak most làtom hogy kaptam egy üzit. Adam az, azt írta hogy kèsnek úgyhogy csak 2 re èrnek ide. Na jó, lazán ledobom a tellómat az àgy mellè ès visszafekszem. Csak nem lehet baj abból ha alszom mèg egy kicsit..

Valami puha ès finom dolog èrt az ajkamhoz. Majd az a valami lassan felvàndorolt a fülemhez.
-Szivi! - suttogta a hang amit akàrmikor felismerek.
A szemem úgy pattant ki mint a szikra.
-Adam!!- ülök fel hirtelen. - Hogy..hogy kerülsz te ide??
A szàja fèlmosolyra húzódik.
-Elaludtàl. Olivia jött elènk azt mondta hagy aludni mert ki vagy fàradva.
-Jesszus, ès hàny óra?
-6:30.-megint elmosolyodott.
-Basszus!! Ne haragudj! Èn akartam elèd menni de valahogy elaludtam. Te meg itt vàrsz màr mióta ès....
Nem tudtam befelyezni a mondandómat mert Adam belèmfolytotta a szót egy csókkal. Mèghozzà egy forró szenvedèlyes csókkal. Minden porcikàm bizsergett. Levegőt kapkodva vàltunk el.
-Hiànyoztàl.-mondja ès fèlresimít egy tincset az arcomból. Kezèvel vègigsimít az àllam vonalàn.
-Te is nekem...-megpuszilom a szàjàt!-Lemegyünk Oliviàèkhoz?
-Nincsenek itthon. - sokatmondo vigyor jelenik meg az arcàn a szeme meg csillog.
Èn is mosolyogni kezdek. Felàllok az àgyról kiszedek a szekrènyemből egy fehèr inget meg egy rövidebb szoknyàt.
-Vàrj itt! - mondom ès kiszaladok a szobàból. Adam az àgy szèllèn ül.
Itt az idelye előadnom a tàncot. Felveszem a fehèr elèggè àtlàtható inget ès felkötöm a vègèt higy làtszodjon a hasam. Fennt egy gombot nem gombolok be.
-Húnyd be a szemed. - kiàltom Adamnek ajtón keresztül. Kèszültem neked valamivel.
-okè! Kívàncsi vagyok!-hallom higy mosolyog.
Bemegyek ès làtom hogy tényleg be van csukva a szeme. Elhúzom a függönyt. Gyorsan bekapcsolom a hangszóróimat majd indul is a zene.
Erre kinyitja a szemèt èn meg tàncolni kezdek. Először mosolyogva nèz. Amikor a zene àtvàlt latinról egy lassabb ra a Sweet dreams re lassabban kezdek tàncolni elnyújtva minden mozdulatot.  Most mintha meglepődött volna ès teljesen màs valami jelent meg a szemèben mint eddig. Talàn vàgy ès valami kètsèg. Egyre közelebb megyek hozzà. A tàncom mèg tartana de ahogy közelebb megyek hozzà megfogja a fenekem ès odahúz magàhoz. Lehajolok hozzà a szàja majdnem az enyèmhez èr.
-Mèg lenne a tàncból-suttogom neki.
-Majd màskor. - mondja halkan de hatàrozottan majd ajkaimra tapad.
Èn lovaglóülèsben helyezkedem el rajta. Egyik keze a fenekemet tartjamíg a màsik az ingem alatt felvàndorol a melltartóm szèllèig....

Love on the ice..❤️Onde histórias criam vida. Descubra agora