23.rész

10.1K 297 0
                                    

A mai este egészen nehéznek ígérkezik. Nem elég hogy Adam NAGYON jól néz ki meg hogy az apukája itt megjegyzéseket meg utalásokat tesz arra hogy az ő fiának milyen barátnője lesz. Az ültetésnél vele szemben kell üljek. Ez egy részből jó egy részből meg rosz.. nagyon nehéz úgy a közelében lennem hogy ne öleljem meg csak új reflexből vagy ne csókoljam meg. A helyzetet az sem könnyíti meg hogy az asztal alatt egyfolytában összeér a lábunk. Ilyenkor ránézek és mintha nem is történt volna semmi tovább is folytatja a beszélgetést apuval. Na jó talán mintha egy kicsit szélesebb lenne a mosolya.
-Néztem az egyik turnés meccseteket de a végét nem láttam, Félix azt mondta szép gólt lőttél az utolsó 2mp. ben.-mondja apu neki.
-Azt kár volt kihagyni.-szólok bele véletlenül.
Apu kérdőn néz rám.
-Te is nézted?
-Hát öö ..igazából Olivia nézte én meg csak belepillantottam...-Jesszus miket hordok össze..
-Jaa értem -mosolyog apum-már azt hittem hogy lesz Adamnek egy ilyen kics rajongója is mint te.-Adam kacag
Majdnem megfulladok miközben a pezsgőt kortyolgatom. Édes istenkém ments meg..
-Mi az hogy kicsi?-kérdezem miközben csúnyán nézek rájuk.
-Hát hozzá képest kicsi..-mondja apu.
-Persze persze..-ez volt az utolsó szavam nem szólok bele többet mert úgyis rosszul jövök ki belőle.

Miután ettünk elkezdődött a táncolás. Na igen.. ez az amit a mi barátikörünk nem tud kihagyni. A buli és hát...muszály lesz kimondjam.. az ivás. Itt mindenki szereti.
Persze nem úgy hogy mindenki komás csak jól tudnak énekelni tőle. Főleg Alex.
Én nem szeretem ezt a fajta táncot.. nem is megy annyira. Csak remélem hogy nem kér fel senki. De erre mondják ugyebár hogy álmodik a nyomor.. nem telik el 2perc máris Alexel táncolok. Eléggé furcsa hogy alacsonyabb mint én.. nem sokkal de azért mégiscsak... még jó hogy a fia magas.
-Köszönöm a táncot. -mondja Alex
Én meg csak vigyorgok.
Végre leülök az asztal mellé egy kicsit pihenni. Egy ideig csak a pezsgőt poharamban lévő örökmozgó bubikat nézem aztán olyan érzésem van mintha bámul a valaki. Felnézek egyből Adam szemeibe.. mosolyog. Ott áll az apjával meg az ismerősökkel tőlem 3 méterre és beszélnek a meccsekről de ő csak engem néz. Fel kell állnom nem tudok nyugton ülni. Odamegyek hozzájuk és Elle mellé állok.
-Miről van szó?
-Adam meccseiről beszélünk. -suttogja Elle a fülembe.-mostanában nagyon ügyes. De te is láttad azon a meccsen amin ott voltál.
-Jaa hát tényleg -szólal meg Alex-Te is ott voltál az egyiken. Adam miért nem táncolok egyet?
Ooo neee. Csak ezt ne..
Fel sem eszméltem és máris a táncparketen álltam Adam karjaiban.
-Ez így nem lesz jó...-suttogja
-Micsoda?-kérdezem én is suttogva tőle-A tánc? Nem tudok táncolni úgyhogy előre sajnálom..
-Nem a tánc szivi hanem a ruhád,..-mondja és gyorsan  végig futtatja a kezét a csóré hátamon.-
Muszáj mosolyogjak.
-Te akartad hogy valami szép legyen.
-Én hülye....-a szemembe néz.- Nagyon jól nézel ki..
-Na várj csak egy kicsit..te sem mondtad hogy ilyen jól fogsz kinézni.-mondom.
Elkacagja magát mély hangján-Jól nézek ki?
-Igen. És azt hiszem ha nem itt lennénk...
-Akkor mi lenne? -kérdezi a szavamba vágva
-Hát mondjuk megcsókolnálak. És még mas dolgok...-a többit hagyom hogy találja ki ..És te mit csinálnál?-kérdezem tiszta poénbol.
-Nem akarod te azt tudni..-mondja jtékosan mosolyogva.
Ajjaj.. nem lesz ennek jó vége.. hogy bírom ki az estét??

Love on the ice..❤️Onde histórias criam vida. Descubra agora