A fejemben megint végig futottak a borzalmas gondolatok.
Hasztalan!
Felesleges!
Gyáva!
Szerencsétlen!
Idióta!
Ostoba!
Haszontalan!
Haszontalan!
Haszontalan!
Haszontalan!
Haszontalan!
Hasztalan!...
Könnyek kezdtek szivárogni a fekete szemgödrömből. Úgy fáj. A szavak amik a fejembe keringtek lyukat hasítottak a szívemben. Úgy éreztem az ugyanannyira fekete mint a szem gödröm. Teljes erőmből megmarkoltam ott a bőröm, a húsom ahol a szívem volt és össze görnyedve előre dőltem. Csak sírtam és sírtam teljes erőmből. Mivel nem voltak itt Eddék nem kellett attól félnem, hogy meghallanak. Az ágytakaróm lassan rongyosra ázott egy foltban és a mellkasom is zsibbadt, mert az a húscafat amit gyakorlatilag ki téptem onnan, abból szinte minden vért kiszorítottam. A torkom is kezdet fájni és kiszáradni. Hirtelen egy hangos zajra lettem figyelmes...
YOU ARE READING
Saját önmarcangolás
FanfictionMivel vissza eső depressziós vagyok így gondoltam bele kezdek egy ilyen történetbe. Természetesen nem rólam szól hanem Tomról mert ha magamról írnék ennyi erőből egy hülye naplóba is belekezdhetnék. Ehhez van most ihletem de nem igazán szeretnék túl...