A Bátyám Egy Híres Banda Tagja [Befejezett]

Új háromszög

Liam szemszöge:

Egész nap Shopi- val és anyával voltam aki kivett egy szabad napot és persze ott voltak még a fiuk is, nagyon jól éreztem magamat, de amikor Shop- ra nézek valahogyan már nem dobban meg jobban a szívem mint eddig, hanem inkább egy másik angyali arc úszik be szemeim elé egy csodálatos angyal arca akinél tegnap este a húgom volt...Cheryl....
Azóta hogy meg láttam nem tudom el felejteni arcát és hangját, és amikor hozzám ért...alig akartam el engedni...
Tudom nem kéne hogy rá gondoljak főleg most hogy itt van Shopi de hát egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből őt akár hogyan is akarom...
Gondolataimból anya telefon csörgése ébresztett fel. Majd ő maga mikor sóhajtva le rakta a telefont.
- Rossz hírem van- húzta a száját és én valahogy érzem hogy munkával kapcsolatos..- sokan betegek és kevés az ember szóval be hívtak- így nyerjek a lottó 5-ösön..- de ne aggódjatok drágáim teszek róla hogy még lássatok- kacsint ránk majd össze pakol és mindenki homlokára ad egy puszit és el megy.
- Srácok én meg Niall el megyünk kajáért majd jövünk- mondja Louise nyomában Niallal majd amikor vissza néz rám Shopi felé bök a fejével és perverzen vigyorogva kacsint egyet és ki megy.
Nem sokkal később Harry is be jelenti hogy le lép egy fontos találkozó miatt és én egyedül maradok Shopi- val a kanapén...
Ennek még tegnap és előtte örültem is volna de most valahogy jobban örülnék ha nem lenne itt....
Egyszer csak ölembe huppan és ajkaimra tapad és falja azokat, miközben ingemet gombolja ki én meg nem habozva csókolok vissza és el döntöm az ágyon úgy csókolom tovább, de elválok ajkaitól hogy le húzhassam pólóját, majd újra le csapok szájára és most én falom durván őket miközben oldalát cirógatom és ő is le veszi ingemet miközben nehezen de sikerül ki kapcsolnom melltartóját és mikor levegő hiány miatt elválunk meg ijedve ugrok hátra ugyanis Shopi arca helyett az Ő arcát pillantom meg és szorosan be hunyom a szememet és meg rázom a fejemet, majd mikor lassan ki nyitom a szememet hála istennek Shopi arca van előttem megint aki meg lepődve és aggódva figyel engem.
-Jól vagy szívem? Mi történt?- simítja meg arcomat ami talán most először nem tölt el nyugalommal és melegséggel hanem fel pattanok és csak nézek rá azon gondolkozva hogy most mit mondjak neki...
- I- igen szívem csak...Csak el felejtettem hogy Merci mégis csak bele egyezett hogy haza hozzam és nem rég végeztek- mondom hadarva és dadogva le hajtott fejjel és mikor ő is fel áll látom rajta hogy kételkedik a szavamban de végül bólint.
- Veled menjek?- kérdezi de én meg rázom a fejemet.
- Nem kell szeretnék neki tartani egy kos testvéri beszélgetést. Mondom adok a homlokára egy puszit és sietősen szállók be a kocsimba és el hajtok vele, még én magam se tudom hogy hova...

Egész úton csak azon az angyalon járt az agyam mikor meg pillantom ŐT ahogyan éppen sétál egyedéül de mért egyedül?!
Hirtelen ötlettől félre állok és ki szállok a kocsiból és elé lépek.
Kicsit meg ijed amire amikor elé lépek de aztán kifújva a levegőt el mosolyodik. De gyönyörű mosolya van...
- Szia hát te?- kérdezi én pedig fel eszmélek a bámulásából.
- Hát én csak láttam hogy egyedül vagy és azt hittem hogy veled lesz Merci is de mikor láttam hogy még sincs itt gondoltam rá kérdezek hogy hol van?- hát ő azért nics itt mert..- gondolkodik el- mert még azt monda hogy be ugrik valahova- válaszolja de én el veszek gyönyörű őzike barna szemébe.
- Aha, értem. Haza vigyelek?- kérdem de még. Én is meg lepődők magamon.
- Hát, ha nem fogsz el rabolni- édesen kuncog.
- Nem állt szándékomba- nevetek én is.

A kocsiban végig kínos csend uralkodott, de végül elértük a házát.
- Köszönöm a fuvart- mosolyog.
- Bármikor- mosolygok vissza rá.
Az autóból ki száll de ajtó csukás helyett vissza hajol.
- Nem akarsz inni valamit amíg apa nincs itthon addig úgyis egyedül lennék- kérdi kedvesen, a szívem pedig ki hagyott egy ütemet.
- De, persze, mért is ne- hadarón és ki szállok a kocsiból majd követem a házba.
Le veszem a kabátomat és cipőmet utána le ülök a konyhába és nézem ahogy ügyesen készíti a kávét.
- És anyukád hol van?- kérdezem meg 5 perc csend után, de lehet hogy nem kellet volna ugyanis majdnem ki ejtette a csészét a kezéből szemibe meg látom ahogy apró könnyek gyűlnek. Bennem meg bűntudat támad.
- Ne haragudj,nem akartam, el menjek?- kérdezem hadarva de ő felém fordulva hevesen meg rázza a fejét.
- Nem kell. Csak tudod...- kezdett már tényleg halkan sírni amiért a szívem szakadt meg- anya meghalt és amikor eszembe jut akkor olyan mintha...mintha...
- A fájdalom újra vissza térne- fejezem be helyette hiszen pontosan tudom miről beszél.
Bólogat és arcát kezdi törölgetni könnyei után mintha szégyellné hogy sír. Oda lépek hozzá és gondolkodás nélkül meg ölelem mire kicsit meg lepődik de aztán vissza ölel, és még jobban sírni kezd.
- Sss, nincs semmi- nyugtatom és simogatom és nem bírva magammal egy puszit adok hajába.
Lassan könnyes szemmel néz fel rám.
- Honnan tudtad?- kérdezi
- Hát én meg Merci mi az apánkat vesztettük el- mondom ő pedig bólint.
- Merci ezt nem mondta, bár nem is kérdeztem.
- Hát mi se szeretünk róla nagyon beszélni.
Még egyet bólint és fejét vissza hajtja mellkasomra.
- Köszönöm, nem tudom hogy hogyan, de sikerült meg nyugtatnod- szipogna mikor újra rám emeli tekintetét, de nekem már nem csak őzike szeme vonta el a figyelmemet hanem gyönyörű duzzadt ajka is amitől ön kívüliet állapotba kerültem és el kezdtem lassan felé hajolni és amikor csak egy ujjnyi hely volt az én szám és az övé között vártam egy kicsit, de amikor nem láttam ellenvetését finoman rá helyeztem ajkamat az övére és lassan mozgatni kezdtem rajta.
Ajka puha mézédes volt, bejutásért könyörögtem, amit ő vonakodva és meg lepődve de meg adott így nyelvét vad táncba hívtam és így faltam ajkait egyre jobban, de amikor azt vettem észre hogy nem nagyon tetszik ez neki már el akartam húzódni, de pont ekkor kulcsolta át nyakamat és úgy húzott közelebb magához.
Bele mosolyogtam a csókunkba és még erősebb vágyat éreztem iránta.
El kezdtem tolni a pultnak, és kezeimmel oldalát és combját kezdtem el simogatni, majd kezeimmel le értem formás fenekéhez és bele markoltam erre ő bele nyögött csókunkba én pedig megint el mosolyodtam.
Lassan le tértem nyakára amit elkezdtem szívni és közbe hallgattam apró nyögéseit és már pólóját kezdtem el fel tűrni mikor a bejárati ajtó nyílni kezdett...
- Kicsim meg jöttem ugyanis hamarabb engedtek el....- halljuk az apja hangját amitől hirtelen szét rebbenünk és én gyorsan helyet foglalok a széken pont mikor az apja be jön a konyhába.
- Hát maga meg kicsoda?- kérdez engem olyan hangnemben amitől kicsit meg ijedek de erőt veszek magamon és be mutatkozom.
- Jó napot Liam Payne vagyok, és csak haza hoztam a lányát de már úgyis indulni akartam- lépek elé és kezemet nyújtom felé miközben úgy méreget a szemével mintha azt keresné hogy melyik testrészemet lenne jó le vágni.
- Üdvözlöm én Albert Cole vagyok, köszönöm hogy haza hozta de akkor mostmár tényleg mehet- válaszol flegmán és el áll a konyha ajtóból hogy ki menjek de kezemet csak azért se rázza meg.
- Ki kísérem- mondja Cheryl és hallom lépteit magam után.
Fel veszem cipőmet és kabátomat és ki lépek és oda megyek a kocsihoz de hátra nézek hogy ott van e még Cheryl de meg nyugodva veszem észre hogy le hajtott fejjel és ki pirult arccal követ.
Meg állunk a kocsimnál ami egy el dugott részen parkol hogy semmilyen lesi fotós ne lásson.
- Ne haragudj a csó...- kezd dadogni de én bele fojtom a szót még egy csókkal.
- Te ne haragudj de nem tudtam ellen állni neked- mondom mikor észbe kapok és eszembe jut Shopi jézusom hogy tehettem ezt vele?!
- Szerintem felejtsük el- mondja nagyot nyelve mikor arcomon látta a gondolatot, de amikor meg fordult gyorsan vissza fordítottan magam felé és kezeim közé fogtam arcát.
- Én nem akarom el felejteni- suttogom a szemébe amik fel csillantak ezt a mondatot hallva.
- Holnap el megyek érted megint a sulihoz jó?- kérdezem
- Már várom- válaszolja én pedig magamhoz húzva meg ölelem és homlokára puszit adok.
Lassan el válok tőle de még adok egy gyors csókot szájára majd be be ülök a kocsiba és be indítom de még vissza nézek gyönyörű fülig pirult mosolygó arcára, olyan jó a tudat hogy én miattam lett ilyen jó kedvű.
Lassan de végül el indulok.

Otthon le parkolok és be megyek eddig még nincsen semmi baj de amikor be lépek a konyhába és meg látom őket rohadt dühös lettem ordítva feléjük léptem.....

Sziasztok!
Tudom hogy tegnapra ígértem de nagyon fáradt voltam😇😘😘😘
Mivel a két komment ugye támogatta hogy írjak Liam szerelmi állapotáról is így íme ilyet is csináltam😁😘😘
Na és ti kire tippeltek kit lát meg?
Kit szeretnétek hogy meg lásson?
Esetleg Louise-Merci, vagy Harry-Merci, na és Zayn-Merci? Vagy estleg Shopit pillantja meg mással?!( na jó azért nem azt nem fogja 😂😂😘😘)
De azért véleményeket kérek és akkor így alakítom a szálakat😘😘
És szerintem előre szólok hogy még nem tudom mikor lesz idom a kövi részre mert a héten majd sokat kell tanulnom😕😘😘
De majd igyekszem addig puszi😇❤❤❤❤