Egyszer barátok voltunk (befejezett)

32. rész

Niki szemszöge

Hogy lehetek ilyen idióta? Elmondom Zozónak hogy volt egy gyenge pillanatom amikor olyant tettem amire rohadtul nem vagyok büszke. Ezt sose szabadott volna megtudni Zozónak.

Ahogy elhagytam a Kempf hazát azon gondolkoztam hova is menjek. Nagyon reménykedtem abba hogy anyám már nincs ott a házba így elindultam haza. Félve nyitottam ki a bejárati ajtót és néztem körbe a házban. Miután megbizonyosodtam róla hogy anya nincs a lakásban felmentem a szobámba.

Sok volt ez a nap. Zoé aztán Zozó. Sose gondoltam volna hogy valaha ilyen lesz az életem. Hogy ennyire elfogok távolodni Zozótól és Zoétól.

A gondolkodásom közepette lefeküdtem az ágyra és elnyomott az álom. Nem tudom hány órakor arra keltem hogy valaki ráfeküdt a csengőre. Kómásan kikeltem az ágyból és lementem az ajtóhoz.

-Jövök már. -kiabáltam annak az embernek aki még mindig nyomkodja azt az istenverte csengőt. -Mi van? -rántottam ki az ajtót. -Szia Patrik.

-Szia. Gondoltam megnézem mi van veled.

-Teljesen jól vagyok csak kicsit álmos. Bejössz? -nyitottam ki jobban az ajtót hogy jobban beférjen.

-Sietek csak meg akartam nézni jól vagy.

-Jól vagyok úgyhogy nyugodtan menjél. -megölelt és már ment is.

Mivel nem nagyon akartam otthon maradni összepakoltam a cuccom majd hívtam egy taxit és elindultam Tibihez. Pár óra utazás alatt ott is voltam. Kifizettem a taxit és bekopogtam Tibiék házába. Nagy meglepetésemre egy velem egykorú lány nyitott ajtót akit nem ismerek.

-Szia segíthetek valamibe? -mosolygott rám.

-Szia Tibihez jöttem.

-Ki vagy te? -a mosolya most már átváltott haragra.

-Ezt én is kérdezhetnem. -utánoztam a csajt.

-A barátnője vagyok.

-Én meg az egyik legjobb barátnője.

-Nem hiszek neked. Biztos azért vagy itt hogy összejöjj vele.

-Álljál már le. Szeretem Tibit de csak úgy mit egy barátot

-Tudod drága a hazugság árt a szépségnek de ha így belegondolok neked nincs mit veszítened.

-Most komolyan te mondod akinek egy hatalmas bíborcsók van a fejen? -ahogy ezt meghallotta egyből körbe tapogatta a fejet hogy tényleg ott van. Hazudtam de jó volt látni a rémületet az arcán.

-Niki. -szólalt meg Tibi a lány mögött. Közelebb jött hozzam és megölelt. -Mit keresel itt?

-Látni akartalak.

-Zűrök otthon?

-Valami olyasmi.

-Gyere csak be.

-Köszi.

-Hé. -szólalt meg a csaj. -Én is itt vagyok.

-Ja igen. Niki ő itt a barátnőm Nóri. Nóri itt a legjobb barátnőm Niki.

Zozó szemszöge

Miután Niki elment egész nap azon gondolkoztam hogy engesztelném ki. Mivel nem jutottam semmire kikértem a fiúk véleményét is. Azt mondtak csináljak neki gyertyafényes vacsorát. Elgondolkoztam ezen és nem is tűnt olyan rossz ötletnek. Imivel elmentem bevásárolni Patrik meg addig bement Niki házába és megterített nekünk. Vásárlás volt a nap legkönnyebb része ezután jött a nehéz a vacsora megcsinálása. Szerencsémre van egy szuper anyukám aki segített mindenben mert én nem nagyon tudok főzni.

Miután minden kész lett átvittek mindent Nikihez és vártam hogy haza érjen. Már vagy 1 órája itt vagyok nála de még mindig nincs itt. Felálltam az asztaltól és átmentem Patrikhoz.

-Patrik.

-Hát te? Azt hittem valamit már csináltok Nikivel.

-Hülye. Nincs itt. Nem tudod hol van?

-Fogalmam sincs. De mindjárt hívom. -elővette a telefonját és kicsit arrébb ment. -Tibinél van. Nem tudja mikor jön haza.

-Szuper. Akkor várom nála hátha valamikor jön.

-Ahogy gondolod. Nekem most mennem kell. Majd mesélj mi volt. Habár ha belegondolok ne mindent mesélj el. -nevetett fel és kiment az ajtón én meg átmentem Nikihez.

Fogalmam sincs hogy mennyi ideig vártam Nikire. Egyre fáradtabb lettem ezért egy kicsit lehajtottam a fejem az asztalra és elaludtam.