10. kazetta 'A' oldal

186 50 4
                                    

2016. augusztus 15.

DR. LEE:
Nos...

YOONGI:
Nos.

DR. LEE:
Holnap van a
nagy nap.

YOONGI:
Ja.

DR. LEE:
Mit érez most? Félelmet,
izgalmat, haragot, esetleg
megkönnyebbülést?

YOONGI:
Igazából...

YOONGI:
... nehéz lenne
megmondani.

DR. LEE:
Miért?

YOONGI:
Mert olyan, mintha
semmit és mindent
éreznék egyszerre.

DR. LEE:
Semmit és mindent
egyszerre?

YOONGI:
Uhum. Fura, nem?

DR. LEE:
Nem. Egyáltalán nem
tartom furának.

YOONGI:
Hogyhogy?

DR. LEE:
Mert én is ugyanezt
érzem.

DR. LEE:
Mindent és semmit
egyszerre.

DR. LEE:
Ha már mind a ketten
ugyanazt érezzük, az csak
nem lehet annyira fura,
nem gondolja, Yoongi?

YOONGI:
De, mond
valamit, Doki.

YOONGI:
Egyébként...

DR. LEE:
Hm?

YOONGI:
Nem maradhatok sokáig.

YOONGI:
Még vissza kell
mennem a stúdióba
elintézni pár dolgot.

DR. LEE:
Utolsó simítások?

YOONGI:
Utolsó simítások.

DR. LEE:
Ha elfogad egy tanácsot,
szerintem mindig az a
legjobb ötlet, ami először
az eszünkbe jut.

YOONGI:
Gondolja?

DR. LEE:
Nem gondolom,
tudom.

DR. LEE:
Az utólagos javítás az
esetek többségében nem
szül jobb eredményt. Sőt!

YOONGI:
Tényleg így gondolja, vagy
csak rá akar venni, hogy
tovább maradjak?

DR. LEE:
Is is.

YOONGI:
...

YOONGI:
Köszönöm.

DR. LEE:
Micsodát?

YOONGI:
Hogy végig
kitartott mellettem.

YOONGI:
Nem tudom, mit hoz majd a
holnap, de ettől függetlenül szeretném megköszönni azt,
hogy... hogy hitt bennem és
a gyógyulásomban és velem
volt, amikor mindenki más
lemondott rólam.

YOONGI:
Hálás vagyok, amiért egyszer
sem rendült meg bennem a
bizalma, Dr. Lee és mellettem
állt akkor is, amikor olyan
kibírhatatlan voltam.

DR. LEE:
Ezen nincs mit
köszönni.

DR. LEE:
Én csak a...

VÉGLEG » második kötetWhere stories live. Discover now