Szerelem Karácsonyra (Befejezett)

Karácsony éjjelén

Egy kis karácsony utáni extra aji? Valami, ami még a fa alatt felejtődött? Bontsátok ki szépen. :)

Remélem, hogy tetszeni fog. ;)

Puszi&Pacsi

✳✴❇✳✴❇✳✴❇✳✴❇✳✴❇✳✴❇✳✴❇

Louis már az álomhatár szélén egyensúlyozik a kanapén, a hasuk teletömve, és éppen Harry kedvenc filmjének a stáblistája villog a falon, amikor megérzi a combján Harry kezét. Azonnal felkapja a fejét, és mosolyogva figyeli a vállán szétterült göndör tincseket, és a szuszogó fiút. A keze elszabadulhatott álmában, és Louis lábára csúszott.

A férfi megpróbál óvatosan kimászni a magasabb mellől, aztán karba veszi, hogy felvigye őt az emeletre, de ez messze nem tűnik olyan egyszerűnek, mint a filmekben. Harry azonnal mocorogni kezd, és az első három lépés után a szemeit is kinyitja.

- Lou...? – próbál homlokráncolva ráfókuszálni a férfire, aki a karjaiban tartja.

- Ne nézz így – mordul fel Louis, mert képtelen ép ésszel elviselni ilyenkor a fürtöst. – Annyira...

- Annyira mi? – feszül meg jobban Louis ölelésében, és átkarolja a nyakát. Louis nem bír többet beszélni. A göndör ajkaira tapad és olyan eszeveszett tempóban kezdi falni, mintha nem lenne holnap. Harry egy láblendítéssel kiszökken a karjai közül, és a saját lábára áll, majd Louis fölé magasodva, mindkét kezével a hajába túr, és végre úgy markol bele, ahogy annyiszor elképzelte már azokat a képeket bámulva. Nyelveik utat törnek egymás szájába, hogy a másik minden létező milliméterét felfedezzék, megízleljék a másik zamatát, és örökre az emlékezetükbe zárják, hogy akkor is felidézhessék, ha esetleg valamennyi időt kénytelenek lesznek egymás nélkül tölteni.

Louis előrébb lép, így Harry lábai közé helyezkedve rásimít a derekára, aztán olyan lassan vezeti le a kezeit a bongyori fiú fenekére, minta a másik porcelánból lenne. Harry belenyög a csókjukba a gondoskodó tenyerek alatt, amik a hátsóját kényeztetik, Louis pedig ettől nem bírja tovább tartani magát. Belemarkol a tökéletes félgömbökbe, majd maga előtt taszigálva irányítja Harryt az emeletre vezető lépcső felé.

- Gyere velem, te szépség – morogja a másik tökéletes ajkai közé Louis, és inkább átvéve a lakásban az irányítást, maga után húzza. Harry szó nélkül, kuncogva követi őt, és nem tudja letörölni a boldog vigyort az arcáról, amiért Louis otthonában van, szerelmet vallott neki - bármilyen egyedi módon is tette azt -, és most éppen a hálószobájába invitálja. Legalábbis szeretné azt hinni, hogy nem a vasútmodelljeit szeretné bemutatni neki. A tagjai kezdenek elkocsonyásodni, és csak reménykedni tud abban, hogy legalább a célig kibírja. Ott már Louis gondjaira bízhatja magát egészen.

- Tudod, hogy milyen csodálatos vagy? – néz fel a zöld szemekbe, ahogy beérnek a hálószobába, és megállnak egymással szemben. Harry fülig vörösödik, és nem is reagál erre semmit, csak Louis szájára hajol, hogy a sajátjával tapassza be azt. Nem bírná ki, ha egész éjjel ilyeneket mondana neki. Lángba borulna az arca, és spontán égéssel semmisülne meg.

Harry a bátrabb, vagy csak a gyorsabb, aki végigsimít Louis mellkasán, és a hasához érve belemarkol az anyagba, hogy kihúzza azt a nadrág szorításából. Nagyon lassan gombolni kezdi, eközben Louis csak sóhajt néhányat, és Harry lila mintás ingének gombjaival kezd bajlódni.

Ebben a mutatványban Louis bizonyul gyorsabbnak. Amikor végigér az akadályokon, felfüggeszti Harry ujjainak munkáját, és egy lassú mozdulattal letolja a vállán a vékony anyagot, hogy aztán a padlóra ejtse azt. Harry szégyenlősen pillant le magára, miközben Louis egyenként kezdi végig simogatni a mellkasán, hasán és alhasán előbújó tetoválásokat. Végül beakasztja ujjait fehér farmerjának két övtartójába, és magához rántja, hogy megcsókolhassa. Harry így már csak lehunyt szemmel tudja befejezni Louis kicsomagolását, de egy apró nyögést enged az idősebb ajkai közé, amikor lehúzza róla az inget, és ezzel egyetemben végigsimít a forró bőrén. Így most már meztelen felsőtesttel simulnak egymáshoz, amitől a csókjaik csak még követelőzőbbé válnak.