My Everything

3.

1 órája mászkáltunk a központban és kezdtem besokallni.
Annyi gyönyörű ruha volt,de  valahogy még sem éreztem egyiket sem az enyémnek.
Az egyik túl rövid volt, a másik túl hosszú, vagy éppen túl szoros, vagy túl bő.

-Én ezt nem csinálom tovább! 1 óra, több mint 10 bolt és semmi! Érted? Semmi! - huppantam le az egyik padra, és karbatett kézzel unottan bámultam a szökőkutat.

-Nyugi van! Nem voltunk még mindenhol! Biztos lesz valami. - próbált Karen nyugtatni.

-Dehogy lesz! Nem érdekel, nem veszek semmit gyerünk ha... - kezdtem volna , de megakadt a szemem, a szökőkút mögötti kis bolton, ahol még nem jártunk.
Pontosabban nem is a bolton akadt meg a szemem, hanem egy, a kirakatban lévő ruhán.
Türkizkék színe volt, már majdnem zöld, és rengeteg színes virág volt rajta. Ebbe talán, de csak talán el tudtam volna magam képzelni.

-Hahó Rachel! Figyelsz? - Karen arra nézett amerre én, majd elismerően bólintott. Bizonyára ő is kiszúrta a ruhát. - Ezt nevezem csajszi! Gyere nézzük meg! Mondtam én hogy lesz valami! Na gyere hát! - mondta a lány, és felrángatott a padról.

Közelebbről megnézve még szebb volt. Olyan csípő környéketől bővült, és asszimetrikus volt. Elől éppen hogy combközépig ért, hátul pedig majdnem bokáig. Nem volt egy mélyen dekoltált , de nem is az a nagyon apácás, hanem  pont jó.
Bár csak felvéve is jó lenne.

Az üzletben a fekete, derékig erő hajú, piros pulcsis, és fekete nadrágos eladó lány segítségét kértem, aki  kihozott egy M-es és egy L-es ruhát is, hogy megnézzem melyik lesz a jó.
Imádkoztam hogy valamelyik jól álljon, mert annyira megtetszett.

Az aprócska próbafülkében alig fertem el. Nehezen szenvedtem le a ruháim, és  rá kellett jönnöm hogy utálok próbálni. Fárasztó mire minden ruhát le cibál magáról az ember, és egy szűk kis helyen kell ezt persze mind megoldani.

Először az M-est próbáltam, de sejtésem beigazolódott, ugyanis ez nem volt rám jó. Nem voltam egy nagyon elhízott ember, de kicsit több volt rajtam a felesleg, és ez így nem passzolt.
Az L-es volt az utolsó reményem. Komolyan imádkoztam hogy jó legyen. Legalább egyszer had legyek jó nő.

Csodával határos módon ez jó lett. Annyira boldog voltam, és a megkönnyebbüléstől felsóhajtottam.

Mindenhol passzolt, tökéletesen állt
Pontosan csipőtől bővült,  így kicsit elvonta a figyelmet a nem túl karcsú derekmaról.
Örömömben szinte ki ugrottam a próbafülkéből és megmutattam Karennek.

-Ez valami eszméletlen! Éreztem én hogy ez jó lesz! Ezért nézd csak mit találtam neked mellé! - Karen a háta mögül elővette egy pár csodaszép szandált. Magassarkú volt, vékony sarokkal, de nem tűsarok. Matt fekete volt, és kis boka pántos.
Tökéletesen illett a ruhához.

-Na hogy nézek ki? - hogy meglegyen az összhatás felvettem a cipőt is.

-Csodálatosan Rachel! Csak egy valami nem stimmel.- nézett hunyorogva Karen.

-Na mi? - néztem rá értetlenül.

-A hajad. Valami változás kéne neki. Neked sosem volt festve. Talán befestethetnéd valamilyen szép színre. - dobta fel az ötletet, nekem pedig egyet kellett érteném vele.

-Nem is mondasz olyan hülyeséget! Mondjuk egy sötétebb barna? - a tükör felé fordultam, és hajamat piszkálgatva próbáltam elképzelni egy sötétebb színt a hajamon.

Karen továbbra is hunyorgott, és hol az arcom, hol a hajam nézte. Gondolom próbált más frizurával elképzelni.

-Egy két árnyalattal sötétebb barna, és bombazó leszel. Még a végén az a Mark fazon is beléd szeret! - vigyorgott barátnőm , én pedig gyilkos tekintettel néztem rá