Marvel Szösszenetek |SZÜNETELTETVE|

<Sebastian Stan>

Edith 18 éves(főszereplő) A szinészeket fiatalon kell elképzelni. Vannak kitalált karakterek.

Reggel az ébresztő keltett. Mától egy hétre elmegyek a barátaimmal Jeremy Renner-hez. Vanessa Morgan a legjobb barátom. Jeremy-nél lesz:Chris Evans, Sebastian Stan, Scarlet Johansson, Elizabeth Olsen, Jessica, Paul Rudd, Anthony Mackie , Robert Downey , Tom Maggie, Zoe, Josh, Joe, Vanessa és én. Komótosan de izgatottan keltem ki az ágyból. Még tegnap be pakoltam. Ki szállingóztam a konyhába ahol anya már elkészítette a latte-t.

-El sem hiszem, hogy megnőttél. Már egyedül mész a barátaiddal bulizni.-könnyezte meg.

-Hát már el végre 18 vagyok. Felnőtt.-az utóbbi szót elhúztam, hogy megmondjam. Nem vagyok gyerek. De tudta, hogy gyakran fogom hívni. Csöngettek. Odaléptem az ajtóhoz és a drága barátnőm rám vetette magát. A földön fetrengve röhögtünk.

-Gyere Vanessa itt van a kávéd.-nyújtott át egy csésze feketét anyukám. Nessa el is fogadta.

-Köszönöm Mrs.Wilson. Indulnunk kéne. Le Fogjuk késni a vonatot.-megfogtam a bőröndömet és a utazótáskámat. Ki léptünk az ajtón hívtunk egy taxit. Ami késve de megérkezés. Leadtuk a címet. És vártuk, hogy megérkeztünk a vasútállomásra. A jármű már ott volt szálltunk volna fel de..

-Hé! Engem már meg sem vártok?-hallottuk meg a csilingelő hangot. Reménykedve megfordultam és ő volt az.

-Sebby!-ugrottam a fiú legjobb barátom nyakába. A kezemet átkulcsoltam a nyaka körül. Sebastian-na gyerekkorunk óta legjobb barátok vagyunk. A szüleink nagyon jó barátságban vannak. Amikor négy éves voltam áthozták Sebby-t és onnantól vette kezdetét a pajtizásunk. Megláttam a rohanó Chris-t. Direkt húztuk az agyát és felszálltunk. Találtunk egy négyes helyet és oda leültünk. Elkezdtünk kacagni ameddig meg nem érkezett a dühös srác. Durcisan leült és keresztbe tette a kezét. És ezen még jobban nevetni kezdtünk. Elindultunk a kiruccanásra.

-Remélem jól szórakoztak.-mondta egy fiú.

-Örülök, hogy látlak. Róbert gida.-köszönt neki Nessa. Visszafojtottam a nevetésem a név hallatán.

-Lányok! Valamelyikőtök átadja a helyét egy sármos férfinak.-villantotta meg a mindenkit leveszek a lábáról mosolyát. A legjobb barátnőmmel összenéztünk és egyszerre röhögtük elmagunkat. Még hogy férfi.

-Akkor kő, papír, olló. 3 menet.-meglehet, hogy gyerekesek vagyunk, de. Nincsen semmi azok vagyunk elkezdtük a játékot. 1.kör. Vanessa papír én pedig olló. Ezt a kört én vittem. 2.kör. Kő/olló. Vesztettem. 3.kör.Olló/papír. Elvesztettem a játékot. Sebby nyújtotta a karjait. Elfogadtam, és ráültem a térdére. Nessa egy olyan"Mi folyik itt?"pillantással nézet rám. Megráztam a fejemet és ezzel azt sugaltam nincsen semmi. Nem kellet sokat várnunk. Megérkeztünk Jersey - be. Összes csomagunkat felemeltük és nagy nehezen le is vittük a vonatról. És oda is értünk a hatalmas házhoz. Kopogás nélkül bementünk. A konyhából hallottuk a pattogatott kukorica hangját. A frissen lefőtt kávé finom, melengető illatát. A tea és a méz édes keveredését.

-Jó napot Rose mama!-köszöntem Jeremy nagymamájának. Nagyon kedves öreg asszony.

-Jé megjöttetek!-Még fordultunk a drága Jeremy-vel találtuk szemben magunkat. Nőt a haja tavaly óta. Volt egy fogadás amit elvesztett és le kellett vágnia a haját kopaszra. Azután az egész iskola rajta nevetett. A baba arcát megtartotta.

-Ki van már itt?-kérdezte Rob és Chris egyszerre.

-Jó, hogy kérdezed. Scarlett és Elizabeth, meg Tom.-és ezek a személyek fel is bukkantak mögötte. A két lány egyből észre vett engem és Nessát. És a nyakunkba ugrottak.

-Hölgyek! Maguk kapják a nagy kuckót. Az összes lány.-egyszerre kaput el az öröm és a hányinger. Maggie. Szőke plázacica. Kacsaszáj. Két kiló vakolat az arcán. Utálom.

-Halika cuksik.-hallottam meg a boszi hangját vele együtt mindenki megérkezés.

-Pakoljatok le és. Találkozunk az alagsorban.-felmentünk a szobába a telefonomat kivettem és az asztalra raktam. A gyűlöltem az összes sminkjét. Úristen. Le mentünk a játék helyszínére.

-Oké felelsz vagy mersz. Ha nem csinálod vetkőzöl.-utáltam ezt a fajtát. De nagyon élvezetes volt játszani mindig is.

-Maggie. Felelsz vagy mersz?-kérdezte Jeremy a lányt.

-Merek.

-Csókold meg Sebastian.-a csak eleget tett a kérdésének és megcsókolta. A kezeim ökölbe szorultak. Többet éreztem iránta mint puszta barátság. A fejembe többször is elképzeltem azt, hogy kitépem a haját,úgy megverem, hogy elájul. Vagy kitépem a szívét.

- Oksi. Hm. Edith felelsz vagy mersz.-szupi. Utálom. Utálom! UTÁLOM! Nyugi Edith nyugi.

-Felelek. - feleltem.

-Ki tetszik?-bennem megállt az ütő.

-Senki. Nekem csak barátaim vannak, tetszeni senki.

-Köszönöm. Szekrényes- vette el Nessa Jeremy kezéből a sörösüveget.

-Pörgetek.-és még pörgettem az üveget ami Sebbynél állt meg. Felpattantam és felmentem az emeleti lépcsőn a nagy gardróbba. Utánam rögtön a fiú. Kissé dühösen becsukta az ajtót.

-Mi bajod van? - kérdezte miközben leült.

-Semmi.-fordítottam el a fejem.

-Látszik. - motyogta.

-Az a bajom, hogy szeretlek nem barátilag. Érted? Most meg az a csaj aki szívből gyűlölök. Megcsókolt.-nem törődött az őszinteségemmel közeledett az arca az enyémhez. Míg a puha ajkai érintkeznek az enyémmel. És már nem voltam rá dühös