Marvel Szösszenetek |SZÜNETELTETVE|

<Bucky Barnes>

Ott voltam, ahol szoktam. A bosszúállók főhadiszállásának a medencéjénél. Este mindig jót tesz a langyos víz. Amikor bele léptem a hideg a gerincemen futkosot végig, majd elmerültem a vízben. A szőke hajam felvolt kötve és csak néztem magam elé tanácstalanul. A mai küldetésen, majdnem meghalt. Ő, akinek fémből van a keze és miattam majdnem oda veszet. A lelkiismeret furdalás már belülről emésztet fel engem. Hamar lépteket hallottam meg, és kinyílt az ajtó. Ő állt ott. Bucky. 

Bárcsak kölcsönös lenne íránta a szerelmem.

Napi huszonnégy órában ez a gondolat cikázik a fejemben, de a végeredmény ugyan az. Nem lesz viszonozva. Ő katona, aki mindig zúzza az ellent. Ő is mellém úszot és muszáj volt feltennem a kérdést.

- Miért? - a hangom elhaló volt, de a kínos csendben mintha ordítottam volna.

- Mit miért? - kérdezte.

- Miért mentettél meg? - fordultam felé és bele néztem a tengerkék szempárba.

- Te is a csapat része vagy. Ez csak természetes - mosolyodot el. Az a mosoly, ami levett a lábamról.

- Feláldoztad volna magad értem? - szerencsére az arcomon nem lehetett látni a pírt a sötétségben.

- Igen.

- Miért?

- Mert szeretlek.