Kettős gyilkosság

🄵🄾🅄🅁🅃🄷

Az egész képtelen helyzetet már csak az a kínos csend koronázta meg, amely köréjük telepedett. Ezt végül (az élő) Mr. Dayal törte meg.

– Monsieur, én... higgye el... nem én tettem! – Hangjából kiérződött a jeges félelem.

– Kié az a holttest, Monsieur Dayal?– kérdezte Chevalier csendesen.

– Az... az öcsémé.

Chevalier pillantása ekkor a félig a szekrény alatt heverő késre esett, amelyen határozottan vérnyomok voltak láthatók.

– Ajjaj! – mormolta gondterhelten. Szorul a hurok a nyaka körül, Mr. Dayal... – tette hozzá gondolatban. – De vajon melyik holttest vére van azon a késen?

☆

A rendőrség már bent volt a szobában, és Crosswell felügyelő szavaival élve „alapos kutatásnak vetették alá" a helyiséget.

Chevalier kint ült a folyosón, mellette a még mindig ideges Mr. Dayal.
És a detektív akkor, abban a pillanatban döbbent rá, mit furcsállt egész idő alatt, amíg Mr. Dayallal társalgott.

– Szóval az öccse – dünnyögte elgondolkodva, majd a tekintete éberen a férfira siklott, és hirtelen szegezte neki a kérdést: – És elmondaná nekem, monsieur, hogy ha az öccse az ön állítása szerint Spanyolországban van, mégis hogyan került ide hirtelen, egy londoni hotelbe, azon belül is a 102-es szoba egyik ruhásszekrényébe, méghozzá holtan?! – emelte fel a hangját.

Mr. Dayal összerezzent.

A detektív csendben, türelmesen várta, hogy a férfi magától elmondja az igazságot – az igazságot, amely immár erős sejtésként rajzolódott ki az agyában.

Mr. Dayal zavart képet vágott.

– Nézze, uram, én igazán nem értem, mire akar ezzel célozni...

– Ó, dehogyisnem érti!

– Monsieur, én teljesen le vagyok döbbenve ezen az egészen, tényleg úgy tudtam, hogy az öcsém Spanyolországban van, és elképzelésem sincs arról, hogy mégis ki ölhette meg!

– Azért, mert Ahban Dayal öccsét nem is ölték meg. Ahban Dayal öccse nem más, mint maga, monsieur.

☆

– Honnan jött rá? –
kérdezte Bharat Dayal megtörten.

– Megérzés, monsieur. Csak megérzés. Mondja, van elképzelése arról, hogy ki ölhette meg a bátyját?

– Nem, nincsen. Való igaz, hogy Ahban sok ellenséget szerzett magának az üzleti élete során, és az is igaz, hogy sokan nem kedvelték már a nyers modora miatt sem. De hogy bárki képes legyen megölni...! – csóválta a fejét Bharat Dayal hitetlenkedve.

– Hm... – Chevalier elgondolkodva nézett maga elé. – Ugye, tegnap még a testvére volt jelen itt, a hotelavatáson? – kérdezte csendesen.

– I-igen – felelte a férfi akadozva.

– És maga csak ma reggel érkezett, akkor lépett be a bejárati ajtón, amikor mi a reggelizőasztalnál ültünk– folytatta Chevalier.

Mielőtt Mr. Dayal bármit is mondhatott volna, a főfelügyelő lépett ki a szobából, nyomában két másik rendőrrel.

– Mr. Ahban Dayal, ezennel letartóztatom önt az öccse, Bharat Dayal, valamint a hoteligazgató, John Watson meggyilkolásának alapos gyanújával! – jelentette ki határozottan. – Megtaláltuk a feltételezett gyilkos fegyvert is – tette hozzá, állával az egyik rendőr kezében tartott, zacskóba tett kés felé bökve. Eközben a rendőrei bilincset vertek a kétségbeesett és tehetetlen Bharat Dayal csuklójára.