Elrabolva

11.Fejezet

Eren szemszög:

Ahogy Levi az államat fogva kényszerítette hogy a szemébe nézzek, éreztem hogy teljesen elpirulok. A szívem úgy kalapált mintha 10 km-t lefutottam volna és ki akarna szakadni a helyéről. Olyan közel van hozzám...

De lassan elengedte az arcom és a köztünk lévő közelség elmúlt. A konyha felé vette az irányt.
- Kérsz egy kis teát? Még jó meleg.- mutatta fel a gőzölgő teáskannát.
Mosolyogva bólintottam. De hirtelen eszembe jutott valami...a férfi...aki ajtót nyitott...az ki volt? Úgy tűnt nagyon jól ismerik egymást. Lehet hogy...Levinek valójában van valakije? Mondjuk...nem hittem volna hogy az idősebb férfiakat kedveli. Te jó ég...így már végképp nincs esélyem nála!

- Min agyalsz ennyire?- nyújtotta nekem a teát.
- Semmin- mosolyogtam és elfogadtam.
- Csak nem megijedtél Kennytől?- kortyolt a sajátjába. Hát...mondjuk...elég ijesztő pasas..
- N-nem...de..ki ő?- kérdeztem, bár előre sejtettem hogy a válasz össze fog törni engem.
- A nagybátyám.- válaszolt unottan.
Lefagytam. Akkor...neki nincs senkije? Bár..rájöhettem volna, hisz a szemük hasonlít egy kicsit. Akkora egy idióta vagyok!
- Miért mit hittél, ki ő?- nézett a szemembe. A kérdésre elvörösödtem. Olyan gáznak érzem magam...
- A-azt hittem...hogy...ő a..párod...- azonnal a teát kezdtem szlapálni...tűzforró volt de nem érdekelt..életem legkínosabb pillanatai közé sorolhatom ezt...

Levi szemszög:

Pislogtam. Ez a kölyök azt hitte hogy KENNY az én PÁROM?! Jesszus..jó..nem ismeri. De ez akkor is...tch. Azért ennyire nem alacsonyak az elvárásaim!
Láttam hogy teljesen vörös. És tudtam hogy megégette a nyelvét hisz azért a forró tea nyomot hagy. Sóhajtottam egyet.

- Oi Eren. Nincs semmi baj. Nem tudhattad.- letettem a teát és közelebb mentem hozzá. Az ő kezéből is elvettem és megsimogattam az arcát. Tettemre még vörösebb lett és elnézett...aranyos. Hm...szinte ide hallom a szíve dobogását...de miért van rajta annak a kurvának a sálja? Talán nyomok vannak a nyakán? Csak egyféle képpen tudhatom meg...
Lassan levettem róla. Szerencsére a nyaka teljesen ép volt és se folt, se harapás, se más jelölés nem látszódott rajta. Ő csak nézett engem. Nem tudta hova tenni ezeket a dolgokat. De bevallom őszíntén, én sem.

Nem értettem mit miért teszek. Mondhatnám hogy ösztönből...de ez nem így van. Belőlem kihalt az érzelem. Ezért is vagyok jó bűnöző. Nem csak a lopáshoz értek. Tudok emberi érzelmekkel játszadozni anélkül hogy én megsérülnék. De valamiért...ennél a kölyöknél mást érzek és ez idegesít. Szinte...félek tőle. Félek attól hogy elveszítem. Hogy megbántom. Hogy elveszik tőlem. Félek attó, hogy ez a fantasztikus érzés amit a közelében érzek, hirtelen elvész és újra a hidegben találom magam. Nehéz a szerelem...várjunk...miket gondolok én?! Tch...szerelmes lennék egy kölyökbe?! Na jó...már régóta tudom hogy Eren több nekem, mint egy szimpla túsz akit kizsebelhetek. Még sem akarom bevallani magamnak. Vagy inkább lebeszélném magamat erről az egészről...

Szemeit rám emelte és az ajkaimat vizsgálta. Mikor észrevette hogy nem vagyok hülye, és tudom mit akar, hátrált kicsit. De én gyorsabb voltam. A derekánál fogva húztam közel magamhoz és megcsókoltam. Éreztem ahogy megremegett, de szinte azonnal viszonozta. Végig nyaltam a puha párnácskáit mire elnyitotta őket, ezzel utat adva a nyelvemnek. A szája minden szegletét feltérképeztem, míg végül már nyelvcsatát vívtunk. A hajamba túrt és elmélyítettük a csókot.

A kezeim az inge alatt jártak, ő pedig folyton a számba sóhajtott. A levegőnk vészesen fogyni kezdett ezért el kellett válnunk egy kicsit. Husszú, vékony nyálcsík húzódott kettőnk közt. Az arca ki volt pirulva és halkan lihegett. Lassan a nyakát kezdtem csókolgatni, mire sóhajai egyre hangosabbak lettek és még jobban a hajamba túrt. Egy ponton erőteljesen megszívtama nyakát és egy szép lila foltot hagytam ott. Most már az enyém. Az én jelem van rajta. És nem adom senkinek többé.

Eren szemszög:

Nem tudom elhinni! Levi megcsókolt! És ahogy a nyakamat kényeztette...imádom! De többet akarok a csókokból, a simogatásokból...és belőle...
Érzem ahogy a testem felforrósodik a közelében, mint minden éjjel amikor róla álmodozom. Annyira jó érzés. Bár...pár helyen kényelmetlenné tesz khm...
Egy szenvedélyes csókra hívtam, amit  erőszakosabban viszonzott. Kezei a fenekemre csúsztak és bele markoltak. A szájába nyögtem, mire ő elvigyorodott.

Hirtelen bekopogtak én meg elugrottam Levitől. Láttam rajta hogy most legszívesebben megölné azt aki megzavart minket. Szinte kitépte az ajtót a helyéről amikor kinyitotta.
- Szemöldök! Mi a faszt akarsz éppen most?!- kiabálta. Ajaj...lassan mellé sétáltam és kíváncsian méregettem Erwint.
- Baj van Levi. A kis kurva szólt a zsaruknak. Téged látott...vagyis ha elkapnak téged, neked annyi...ki kell találnunk valamit...- a férfi zavart volt. Látszott rajta hogy tényleg aggódik...

- Van egy ötletem.-álltam elő. Mind a ketten érdeklődve néztek rám.
- Azt mondom hogy Levi a párom. És hogy semmilyen elrablás nem történt. Mikasa csak féltékeny mert nem őt választottam ezért kitalálta ezt a történetet. Ennyi az egész.- mosolyogtam.
- Szóval ő harapta szét a szádat..-morogta a fekete hajú.
Halkan kuncogtam egyet. De az arca komollyá vált.
- Eren. Ha az akitől pénzt szerzett mellé áll akkor baj van. Ha azt mondjuk hogy ő lopott akkor börtönbe kerül..szóval...valaki így is úgy is a börtönben köt ki...

Nyeltem egyet. Nem akarom hogy Mika börtönbe kerüljön miattam...hisz még is csak képes volt értem össze szedni egy csomó pénzt. De azt sem akarom hogy Levi kerüljön oda..
- Valahogy le kell beszélni a csajt a feljelentésről...- szólalt meg Erwin.
Végül is..ez a leglogikusabb döntés. De hogy kéne csinálni? Talán én meg tudom oldani...

Hirtelen Levi felkapta a kabátját és elment. Aggódva rohantam utána a nevét kiabálva, de nem hatott. Csak ment egyenesen előre. Félek. Tudom hogy valami rosszat fog tenni. És akkor mindennek vége...
Erwin viszont csak állt. Mérgesen néztem rá hogy tegyen már valamit, de ő teljesen megnyugodott.
  - Majd ő megoldja...-nézett rám. Fejbe akartam vágni de elkapta a kezem. Tch...
  - Hidd el ha valami baromságot akarna tenni már megállítottam volna. De a szemében most tényleges bizonyosságot látok. Megállíthatatlan. És tudom hogy gáz...de be kell vallanom hogy erősebb és gyorsabb nálam. A szavaim pedig most elkerülik.- elengedte a kezemet és a házba ment.

Sóhajtva egyet követtem és imádkoztam hogy Levi ne csináljon hülyeséget. De reménykedtem abban hogy végül sikerül meggyőznie Mikasat. Bár ismerve a lányt, nem  sok esély van rá...