Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

49 fejezet

Már visszafele tartottam az orvosiból, de már a következő órára is becsengettek, azt mondták, hogy nyugodtan menjek le a büfébe vagy az udvarra, pedig hiába mondtam, hogy semmi bajom nem ez az első eset... Még inkább visszafogtak... A folyosón sétálgattam amikor valaki berántott a női mosdóba...

-Ne már mindenki ide rángat be?-kérdezem tanácstalanul, majd arra a személyre nézek aki ezt tette...-Cortez?-lepődök meg és készülnék felelősségre vonni amikor inkább úgy dönt, hogy befogja a számat és a nyakhajlatomba temeti az arcát, majd szép lassan leereszti a kezeit amik a derekamon állapodnak meg...-Neked nem órán kéne lenned?-nézek rá suttogva.

-Kellene, de mint látod nem vagyok.-von vállat és a falnak nyom.-Jól áll így a hajad, többször kéne így hordanod.-motyogja a nyakamba, majd kicsit elhajol a kulcscsontomon állapodik meg a tekintete és apró puszikkal kezdi el behinteni a területet, egy jóleső sóhajt engedek meg magamnak...-Azt a nyakláncot tőlem kaptad nem Neményitől...-szorítja meg egy kicsit a csípőmet.-Csak húzni akartam az agyadat, mert szeretem ha mérges vagy, olyankor aranyos vagy.-hirtelen megáll.-Ne reszkess, nem bántanálak...-húzódik újra közelebb és újból neki áll a tevékenységének...-Örülök, hogy egész nyáron rajtad volt. És remélem, hogy most hogy megtudtad, hogy tőlem van, azért nem fogod levenni, mert akkor nagyon nagyon csúnyán megharagudnék...-suttogja a fülembe.-Imádom a nyakadat...-Ma nálam találkozunk suli után...-nyom egy puszit a fülem mögé és hirtelen szakad el tőlem és már itt sincs...

Heves szívvel nézek a tükörbe és próbálom rendezni a gondolataimat...