Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

149 fejezet

-Szóval anyád kedveli Rent.-néznek ránk  többiek döbbenten, mi meg bólintunk.-Ren, menekülj amíg csak lehet.-nevetnek ki.

Itt voltunk. Zsoltiék garázsában, mindenki itt van. Az egész osztály és még Katáék meg Flóráék, mindenki aki számít. Most olyan békés a hangulat. Óvatosan Cortezhez bújok és ő átkarol és a hajamat simogatja, majd néha belepuszil a hajamba.

-Reni! Ugye a kis Corteznek az lesz a neve, hogy Dave Iphone, ugye???-térdel elém Dave.

-Dehogyis! Zsolti lesz a kis krapeknak a neve!-száll be a vitába Zsolti.

-Elég legyen!-elégeli meg Cortez.-Majd ha lesz egy focicsapatnyi kölkünk akkor mindegyikőtökről nevezünk el egyet. Jó így?-ezzel mindenki teljesen meg volt elégedve, mi meg csak unottan megforgattuk a szemeinket.

-Elhiszitek ezt?-töri meg a csendet Virág.-Végzősök vagyunk...-kezd el halkan pityeregni.

Hát ez a tudat még mindig eléggé pofon tud csapni.

-Jó ha már ilyen depis állapotba vagytok akkor elmondjuk, hogy mi együtt vagyunk Kingával...-áll fel hirtelen és megfogják egymás kezét.

Én ezen már csak mosolyogni tudok... Persze, hogy tudtam róla.

-Sokáig! Erre iszunk!-fut el az egyik rocker piáért. És Ricsi elkezd tölteni mindenkinek, majd előttem megáll. 

-Szabad? Vagy árt a magzatnak?-poénkodik.

-De hülye vagy!-nevetem ki és teletölti a poharamat.

-Hát akkor igyunk arra, hogy...

-Hogy meglett az új melltartóm!-lengeti meg mindenkinek a szeme előtt Robi a...a melltartóját....

-Nem te hülye!-vágja tarkón Kinga.

-Hogy most már legálisan is bebaszcsizhatunk?-néz rá felcsillant szemekkel Andris.

-Nem, te idióta! Még mindig áll az ajánlatom, hogy eláslak a kertbe!-morog rá Kinga??

-Igyunk arra, hogy nem mindennapi barátságok és  szerelmek szövődtek  ebben a pár évben. És itt és most ígérjük meg, hogy nem fogjuk elfelejteni a másikat, jó?

-Hát, hogy lehetne titeket elfelejteni?-törlöm le a könnyemet mosolyogva.

-Akkor most jöhet az öltánc!!!!!!-pattannak fel a rockerek és elkezdik levenni a pólójukat...

Mi csak szakadunk a röhögéstől.

Az biztos, hogy én őket sosem fogom elfelejteni, mert ők itt a családom...

Nem untok még? Legyen ma még rész? :)