Napsugár/BEFEJEZETT/

18. Rész

~Olivia pov.~
Az idő nagyon gyorsan telt. Az elején fel sem fogtam, hogy mit szervezünk ennyire, annyira emlékszem az egészből, hogy egyszer az anyukámmal és a jövendőbeli anyósommal ruhákat próbálok az egyik üzletbe. Nem gyakran nézegettem a menyasszonyi ruhákat, így annyira elképzelésem sem volt. Én csak azt szerettem volna ha Davidnek tetszene. Egyszerűt akartam sosem szerettem a túl habos-babos ruhákat vagy a csiliviliseket. Mikor az üzletbe megpillantottam egy meseszép ruhát tudtam, hogy ez lesz az, amiben én férjhez fogok menni életem szerelméhez. Nagyon izgultam már az esküvő miatt, ami hamarosan be is következett. Reggel mikor felébredtem David mellettem feküdt. Tegnap este ivott a legjobb barátjával és egy kicsit be is rúgott, ezért nem is akartam őt felébreszteni, mivel csak 6 óra volt és még van egy kis idő, hiszen a szüleink azt mondták elég ha csak 8 órára leszünk az esküvő helyszínén, nagyon boldog voltam, hogy végre összeházasodunk, a templomi esküvő után oda megyünk,ahol az első randink volt. Mindig is szerettem a szabadban lenni és mivel a közelben lesz az óceán is, azt hiszem fantasztikus lesz ez a nap. Miköben gondolkodtam megláttam Davidet, ahogy álmos arccal ballag lefelé a lépcsőn.
-Szia édes mit csináldz?-kérdezte reggeli édes hangján, amit úgy szeretek.
-Éppen reggelit akartam csinálni. Mit szólnál a rántottához mondjuk?
-Benne vagyok.
-Még korán van, úgyhogy nyugodtan visszaaludhatsz egy kicsit miután megetted.
-Rendben.-mondta.-Hihetetlen nemigaz, hogy eltelt egy hónap és mennyi minden történt kettőnkel.
-Bizony, de már alig várom, hogy a feleséged legyek.
-Én is várom, hogy a férjed legyek és egy életen át melletted legyek.-mondta
2 óra múlva már a helyszínen voltunk és anya segített felvenni a ruhámat.
-Izgulsz szívem?-kérdezte.
-Egy kicsit igen. Tudod nagyon hiányzik a bátyám, annyira szeretném, ha itt lenne.-mondtam már sírva.
-Tudod rengetegszer elképzeltem mostanában azt, hogy mit szólt volna hozzá, hogy kényszerből hozzáadunk apáddal egy vadidegennhez. Biztos vagyok benne, hogy minden erelyével harcolt volna velünk az ellen, hogy ne kelljen ezt csinálnod. Apáddal ezt nagyon sajnáljuk, de látod jó vége lett, hisz egymásba szerettetek. Végűl a jó változtatta meg a rosszat. A csupaszív, kedves lány megváltoztatta a bulizós rosszfiút. Gratulálok. Remélem minnél hamarabb nagymama lehetek.
-Anya az még túl korai lenne, de nagyon szeretnék anya lenni. Szerinted tetszeni fogok neki?-néztem a tükörképemet.
-Biztos vagyok benne, hisz olyan vagy mint egy hercegnő.
-Köszönöm anya. Amúgy apa merre van?
-Nem tudok de már itt kellene lennie, hisz hamarosan kezdünk, mindjárt megkeresem.-mondta és elment.
10 perc múlva már apa is ott volt és mentünk a templomba, ahol már az ismerős zene szólt és megpillantottam őt. Nagyon jól nézett ki abba az elegánd öltönybe. De még mindig jobban kedveltem a lazább ényjét. Amint vége lett a ceremóniának el kellett dobnom a csokromat, amit egy kislány kapott el. És eljött az este amikor is táncoltunk és az összes ember gratulált nekünk, miután az emberek elmentek és csak mi és a szüleink maradtak David azt mondta, hogy lassan indulni kellene a közeli hotelba. Mikor a hotelba beértünk felvett a tipikus menyasszonypózba és úgy mentünk fel a hotelszobánkba. Azon az éjszakán teljesen az övé lettem. Neki adtam mindenemet, a szüzességemet is, de nem bántam, hisz tudtam, hogy vigyázni fog rám. Kíváncsi vagyok a közös jövőnkre.