The Serpent's Kiss

20.

" Hol vagyok? És miért akar szétszakadni a fejem? Mi történt?
Basszus nem emlékszem."

Bella résnyire kinyitotta a szemét. Fókuszálni próbált, de nem igazán sikerült. Úgy döntött, hogy inkább behunyja. Mélyet sóhajtott és megérezte az égő fa füstjének jellegzetes illatát. Mégis felnézett. Iszonyatos fejfájás tört rá.
Megmozdult és meztelen talpával selymet érzett. Majd rájött, hogy egy ágyban fekszik.

"Miért vagyok itt? Nem mentem vissza tegnap? Rémlik, hogy Draco meg én ülünk a kandalló előtt. Felkaptam a vizet. Elestem és ennyi. Lehet itthagyott? "

- Itt ülök melletted. - hallott egy kellemes hangot.
Bella odanézett és meglátta a szőke férfit.
- Szia.
- Helló.
- Mintha ez már megtörtént volna nem? - gyenge mosoly a lánytól.
- Igen.
Felült, hátát az ágy támlának döntötte.
- Elmeséled, hogy kerültem ide?
- Mire emlékszel?
- A kandalló előtt voltunk. Vitatkoztunk. Aztán elbotlottam és sötétség.
- Lényegében, ennyi történt.
- Te hoztál ide?
- Kénytelen voltam.
Isa megforgatta szemét.
- Minő kedvesség a nagy Draco Malfoytól.
- Hogy érzed magad? Fáj a fejed?

" Merlinre mi van vele? Semmilyen utalás csókra vagy egyéb perverzségre? Valami baj lehet. Nos akkor kihasználom míg normális."

Aztán eszébe jutott.
- Hány óra van? - kérdezte idegesen.
- 10 körül lehet. Nem tudom pontosan.
- El fogok késni!
- Szombat van. Nincs tanítás.
- Szombat? Nem péntek?
- Péntek után, általában a szombat következik. - felelte a szőke türelmesen.

"Nincs gúny vagy kioktatás? Megjegyzés valamire? Mégis ki ez a férfi? Merthogy nem Draco az biztos.
Ő nem ilyen... hétköznapi. Nyugodt.
Kezdek megijedni. Kérdezzek rá? Á, az milyen hülyén jönne le.
Draco, hogyhogy nem az a perverz mardekáros vagy? Jó útra tértél? És itt következne a régi személy. De egy cseresznyét megér."

- Valahogy megváltoztál. - kezdte a lány, miközben vizsgálta a férfi arcát.
- Hogy értve? - változatlan viselkedés ami csak annyiban különbözik, hogy a férfi most teljesen felé fordult.
- Nem is tudom, hogy fogalmazzam meg.
- Egyenesen.
- Hát jó. Mi történt azzal a bunkó szexéhes barommal aki voltál?
- Az emberek változnak Bella.
- De nem egyik napról a másikra.
Draco mély levegőt vett. Nehéz kimondania.

- Igazad volt. Nem lehet mindig csak a szexel foglalkozni.
- Húha. Valami nagyon nem oké veled.
A fiú vállat vont.
- Higyj amit akarsz.
- Tegyük fel, hogy ilyen leszel. Ami szinte csodaszámba menne.
- Itt mutatkozik meg, hogy mennyire nem ismersz.
- Mivel csak cirka két hónapja vagyok itt. Annyira ismerlek amennyit láttatni engedsz. És az nem túl... megnyerő.
- Nem is sejtettem, hogy meg akarsz ismerni. - csibészes és nem erotikus mosoly.

Bella úgy döntött belemegy a játékba.
Színpadiasan elkezdte.
- Hiszen oly kevesen mondhatják el magukról, hogy a Mardekár Hercege közelében lehetnek. Olyan izgatott vagyok, hogy mindjárt elalélok. És csak reménykedni merek, hogy elkapsz.
- Isabella, hogyha ez mégis megtörténne, csókommal felébresztenélek. Majd elsétálnánk a naplementébe.
Bella felkacagott.
- Ilyen romantikus dolgokat is tudsz mondani? Meglepő. Ezzel a szöveggel csábítod a lányokat az ágyadba? Vagy lehengerlő személyiséged hatása?
- A vonzerőm teszi.
A lány meglepődött.
- Te most... Mosolyogtál?
- Nem.
- Merlinre te mosolyogtál!
Draco nem értette a lány kitörését.
- Képes vagyok olyanra is.
- Többet kellene. Igazán... Hogy is mondják... Vous serez beau. (Jóképű leszel.)
Draconak nem esett nehezére válaszolni.
- Vous bien qu'en enchantant. (Te pedig elbűvölő.)
Isa hatalmasat tüsszentett.
- À votre santé. (Egészségedre.)
A nő felnézett a férfira.
- Cela très pénible. (Ez nagyon kínos.)
Draco nem szólt semmit.
- Induljunk, nehogy a barátnőid azt higgyék elástalak az erdőben.