Tizenharmadik rész

15.3K 308 46
                                    

Csak ezt ne!Maxim és én?

-Tanárnő nem lehetne valaki mással? -kérdezem reménykedve, hogy beleegyezik.

-Mi van én túl jó vagyok hozzád? -hallom hátulról Maxim hangját. Nem fordulok hátra inkább rámosolygok a tanárra és mondom

-Tudja mit, tökéletes lesz így! -mondom neki és hátrafordulok, hogy lássan Maximnak azt az elundorodott fejét.

Hogy fogom kibírni, hogy egy hétig kb csak vele legyek? Ennek az év elején szerintem tuti úgy örültem volna, hogy csak na. Igazából valamilyen szinten most is örülök de ezt nem akarom kimutatni.

Az összes órámnak vége lett és mehettem haza, végreee. Elég fos volt ez a nap, Levit megütötték, engem lekurváztak és ennek a tetejére még az is, hogy egy párban vagyok Maximmal. Lehet még ezt a napot valahogy elrontani?

Mikor beérek az utcánkba látom, hogy egy személy áll az ajtónk előtt.Nem tudom pontosan, hogy ki az mert háttal áll.

-Aria? -hallom és Levi megfordul. Mit keres itt?

-Levi? Mit csinálsz itt? -kérdezem és nézek körbe. Remélem még senki sincs otthon.

-Csak valami fontosat akarok mondani. Vagyis igazából két dolog miatt jöttem ide. -mondja és már izzad a tenyerem.

-Mi az Levi, mondjad már kezdesz megijeszteni. -mondom és mosolyra húzza a száját.

-Az első az az,hogy -kezdi de félbe hagyva lenéz a földre.

-Kérlek mondd már meg, biztos nem olyan nagy dolog. - mondom

-Azt hiszem szerelmes vagyok beléd. -mondja és felnéz rám. Na ettől féltem. Szám tátva marad,kicsit meglepett vagyok de számíthattam volna erre. Nagyon gyorsan történtek a dolgok vele és túl hamar kerültünk közel egymáshoz. Istenem én ezekre a pillanatokra nem vagyok felkészülve.

-Én -kezdek bele de semmi az égvilágon nem jön ki a számon. Senki se vallott még szerelmet nekem és nagyon kényelmetlenül érzem magam.

-Nem kell semmit se mondanod csak gondoltam elmondom mert nagyvalószínűséggel ez az utolsó alkalom, hogy látjuk egymást. -fejezi be és a szemem majd kiesik,hogy miii?

-Micsoda? Ezt hogy érted. -kérdezem és remélem csak viccel. Nem akarok elveszíteni egy barátot.

-Apa látta az állkapcsom és mivel ő egy orvos megállapította, hogy eltört. Most is otthon kéne pihennem de eljöttem ide, hogy élőben mondjam el, hogy holnaptól sulit váltok. - mondja és érzem, hogy egy könnycsepp gördül le az arcomon.

Mennyi fájdalmon mehetett keresztül szegény, és most is milyen nagy fájdalmakba lehet. Eljött hozzám, egy törött állkapoccsal, ami biztos úgy fájhat mint az állat, csak azért, hogy elmondja mit érez irántam.

Sokkal jobbat érdemel.

-Istenem Levi úgy sajnálom. Az egész Maxim hibája. -mondom és odamegyek megölelni őt.

-Ez most így alakult de ígérd meg légyszi, hogy nem fogsz emiatt bánkódni, és magadat hibáztatni. -mondja és eltol magától. Bólintok egyet de persze ezt könnyű mondani.

-Örülök, hogy megismerhettelek Aria. -mondja és mélyen a szemembe néz. Ez egy jó alkalom, hogy így váljunk el.

-Én is örülök Levi. -mondom és a kezemet a nyakához vezetem és magamhoz húzva megcsókolom.

Barátok Extrákkal Where stories live. Discover now