Az ifjú maffiavezér!

Első ügy a nyomozóval

A képszakadás után Andrew 1 hét szigorú pihenőre fogott. Hát amondó vagyok, hogy nem egyezik az véleményünk az 1 hét pihenőről. Ő úgy képzelte el, hogy sok papírmunka, edzés és mindemellett ő úgy gondolta, hogy 0-24-be mellettem kell lennie és figyelnie rám. Nagyon aranyos volt, viszont sokszor irritáló is. Sok mindenbe belekötött, mert neki nem tetszett. Vagy éppen azért kötött vele valamibe, mert ő nem úgy szokta csinálni. Az 1 hét ma telik le ámen. Éppen nagyban Netflixeztünk (mondtam, hogy mindig mellettem van/volt)
amikor megcsörrent a telefonom.
-Szia Tori!-szólalt meg egy ismerős férfi hang.-John Dway nyomozó vagyok.-hát volt egy sejtésem, hogy ő az.
-Áhh jó napot nyomozó! Miben segítethetek?-érdeklődtem.
-Van egy ügy. Egy sorozatgyilkosról van szó. 3 napja a nyomában vagyok, de semmit nem találok róla, viszont van egy jel vagy minta, nem is tudom mi ez. Nos ezt a jelet mindegyik gyilkos fegyveren megtaláltuk, ujjlenyomat pedig egyáltalán nincs.-mesélte az ügy részleteit a nyomozó.
-Hmm..érdekesnek ígérkezik. Ma délután 2-kor találkozunk a báromban. Hozza az ügy aktáit is kérem!-mondtam úgy, mintha az embereimnek adnék utasítást.
-Rendben, köszönöm!-tette le a telefont. Gyorsan bementem a fürdőmbe, rendbe szedtem magam és felöltöztem.

Már nagyban indultam is volna, de rájöttem, hogy nem egyedül vagyok.
-Na gyere már Andrew, mert még akarok menni a kedvenc pékségembe is!-forgattam a szemem.
-Jövök főni, jövök!-viccelődött. Tőlem, csak egy szúrós pillantást kapott. Az út csendesen telt, ami meglepő. A pékségbe sajnos mégse volt időnk bemenni, mert dugóba kerültünk. 
-Áhh Mr. Dway üdvözlöm! Elnézést kérek a késésért, dugóba keveredtünk!-mosolyogtam rá, miközben beinvitáltam az irodámba.
-Szia Tori, semmi gond, ilyen előfordul.-mosolygott és helyet akart foglalni, viszont előtte még odaadta nekem a mappát. Hát, mit ne mondjak egy szó, mint száz ez tényleg különös ügy lesz.
-Andrew, kérlek nézd meg, hogy kinek a védjegye ez a jel!-nyújtottam oda neki az egyik képet és ő már el is tűnt.
-Nos Dway nyomozó meg kell hagyni ez egy érdekes ügy lesz. Soha nem láttam még ezt a jegyet, pedig sok jegyet láttam már. Mindemellett, ahogy megölte őket itt valami nem stimmel. Valami nagyon gyanús nekem. Ott hagyja a gyilkos fegyvert, ami általában egy tompa tárgy, viszont tisztán látszik, hogy őket vágták is. Halál utáni sérülések lennének a vágások?-Elemeztem a látottakat.
-Remek meglátás! Igen halál utániak. Ilyen brutalitást nem láttam mostanság.-mondta a nyomozó.
-Érdekesség, hogy mindegyik áldozat pontosan ugyanúgy vannak elhelyezve.-éppen kopogtak.-Szabad!-kiabáltam ki.
-Áhh Andrew, mit derítettél ki?-néztem rá.
-Ez nem egy ember jele, hanem egy kisebb maffiáé. Tori van tipped kié lehet?-most, hogy így jobban megnézem és összehasonlítom az egyentetkónkkal, akkor hasonlít.
-Carlos Christian Landy!-dünnyogtem.
-Pontosan!-bólogatott Andrew.
-Az kicsoda?-nézett Andrewra és rám felváltva Dway.
-Hát az "exem" tönkre akart tenni, csak én előbb kapcsoltam, mint ő gondolta volna.-vázoltam fel, hogy hogyan vertek át.
-Azta, sajnálom... Ő is egy maffiavezér akkor?-érdeklődött.
-Igen, de már nem sokáig.-forrok a dühtől.
-Börtönbe juttatjuk ígérem!-nézett a szemembe.
-Megszökik.-mondtam az aktákat olvasgatva.
-Onnan, ahova zárni fogom onnan nem fog.-nézett a szemembe.
-Mi ebben a garancia?-érdeklődtem ebben az esetben én.
-A világ legszigorúbb fegyházába fogom csukni. Viszont ehhez te is kellesz. Számíthatok rád?-látszott rajta, hogy komolyan beszél. Hittem neki.
-Rendben, benne vagyok!-kezet fogtunk és megbeszéltük, hogy másnap délután találkozunk.