Az ifjú maffiavezér!

Nagy meglepetés

Reggel 8 órakkor keltem, majd egy laza edzés után letusoltam és felöltöztem egy kicsit elegánsabban.

9 körül már bent ültem az irodámban és Blake-kel beszélgettem.
-Na és mi a véleményed a jövendőbelidről?-kíváncsiskodott.
-Igazából nafyon rendes, ha nem ilyen körülmények között találkoztunk volna, akkor már biztosan oda lennék érte, de így ez még nem valósult meg, aztán a későbbiekben ki tudja mi lesz. Az érdekel inkább, hogy a házasság után milyen lesz, amikor már együtt fogunk élni.-fejtettem ki a véleményem.
-Megértelek, és hol fogtok élni?-érdeklődött.
-Igazából ezt még én sem tudom, de majd ma megbeszélem vele.-mosolyogtam rá bíztatóan.
-Rendben, mindent értek. És, ha te költözöl hozzá, akkor a házaddal mi lesz?-olyan jó kérdései vannak ennek a fiúnak baszki.
-Igazából nem tudom, lehet eladom, bár nem hiszem,, vagy nem tudom. Még nem.
-Értem, igaz még van időd eldönteni.-itt egy kopogás szakította félbe Blaket.
-Gyere!-kiáltottam ki. Dway nyomozó lépett be az ajtón.-Áhh nyomozó! Micsoda meglepetés!-mosolyogtam rá.
-Szia Tori, Blake! Segítség kellene. Néhány a ti köreitekben mozgó fiatalról.-tért rögtön a tárgyra.
-Rendben, foglalj helyet és halljam a neveket!-vettem elő egy új papírt, hogy le tudjam írni a neveket.
-Alexander Cullen, ...-itt félbe is szakítottam.
-Ő mit tett?-néztem a szemébe.
-Lövöldözés volt az egyik drogtanyánál és az ő kovsiját azonosítottuk a helyszíni kamerék alapján.-mondta a nyílván betanult aktából a lényeget, hogy ne untasson.
-Jó, akkor őt ki is húzhatod a listádról, mivel értekezeskedem.-Dway erre csak bólintott. A többi nevet is felsorolta, majd már el is ment. Felhívtam Alexet.
-Szia Alex, nem tudnál mondjuk fél 12-re már idejönni?-kérdeztem rá, amint felvette.
-Szia petsze oda tudok menni!-amint kimondta kinyomtam a telefont és Blake-kel elkezdtünk dolgozni néhány elfelejtett ügyünkön.
Fél 12-kor Alex már ténylegesen itt is volt és az irodámban ülve beszélgettünk.
-Figyelj Alex, Dway nyomozó itt járt, és azt mondta, hogy a te kocsidat egy drogtanyán látták egy lövöldözés idején. Nem fogom rajtad számon kérni, mert nincs hozzá jogom és amúgy is megvannak a saját ügyeid neked is épp ugyanúgy, mint nekem, szóval félre ne érts. Az ügyet a nyomozóval eltusoltam, szóval a felvételwk is törlésre kerültek, mintha ott se lettél volna. Szerettem volna elmondani neked, mielöt bárki más tenné.-mosolyogtam rá.
-Köszönöm Tori, ez nagy segítség volt, most pont nem hiányzik a rendőrség.-jött oda hozzám átölelt és egy puszit nyomott az arcomra.-Esetleg mehetünk?-mospéygptt rám. Én csak bólintottam, majd el is indultunk.
Egy 2,5 órás utazás után megérkeztünk egy gyönyörű házhoz.
-A tiéd?-mosolyogtam rá.
-A miénk! Házasságunk megkötése után remélem ideköltözhetünk, együtt.-ölelt át hátulról és belepuszilt a nyakamba. Iaából ez egy nagyon idilli pillanat és, ha nem ilyenek lennének a körülmények, akkor jobban örülnék ennek, a meglepetésnek. Viszont ne értsen senki félre, mert iszonyatosan boldog vagyok.
-Ez valami csodás!-fordultam vele szembe és megcsókoltam, igen megcsókoltam. El sem hiszem, hogy ezt tettem, viszont iszonyatosan boldog vagyok, hogy megtettem.
-Gyere menjünk be és nézzünk körü, ha valami nem tetszik, még a beköltözés előtt kicseréltetjük.-mosolygott rám. A házat 1 óra alatt körbe jartuk, minden apró négyzetméterét ismerem már. A garázs is iszonyatosan nagy, azt mondta azért, mert idézem "a motoroknak és a sok kocsinak is kell a hely". Esküszöm ez a fiú sok mindenre gondol.
-Ez a ház maga a tökéletesség, esküszöm imádom!-pusziltam arcon.
-Nagyon örülök neki, hogy így gondolod!-ölelt át.-Éhes vagy?-nézett a szemembe.
-Igen, az vagyok-néztem rá.
-Akkor menjünk nézzünk körül, hogy milyen éttermek, kajáldák vannak a környéken.-erre csak bólintottam. Elmentünk egy tényleg eléggé közeli étterembe, ahol amúgy nagyon finom volt a kaja. Ezek után még sétáltunk a környéken egy kicsit, majd hazahozott és most itt ülünk kint a kertben és borozgatunk.
-Képzled holnap megyek ruhát venni, nagyon izgulok.-meséltem neki.
-Na és én mehetek?-nézett a szemembe.
-Nem, majd az esküvőn meglátod!-nyújtottam ki rá a nyelvem. Erre ő csak nevetett.
-Amúgy kivel mész?-kérdezte, miután abbahagyta a nevetést.
-Anyu is elkisér meg természetesen Blake, hisz ő a jobb kezem.-mosolyogtam rá, ő erre bólintott. Igazából még órákig iszogattunk, majd este olyan 11 körül elmentünk aludni.