"Gyengeség"

2K 77 20
                                    

Később egy sötét szobában ébredtem. A fejem sajgott, mikor felületem. A saját hálómba találtam magam, ahol Ádám szintén itt volt, karjában Sofival, miközben puszikat adott a fejére és az arcára.

  - Annyira sajnálom! - mondta neki, hisz nekem háttal állt, így nem vette észre, hogy megébredtem. - Korábban rá kellett volna jönnöm... korábban meg csináltatni egy új tesztet, de... - csuklott el a hangja. - Hülye voltam. Elhittem amit más mondott. - adott újabb puszit neki. - Viszont megígérem neked, mostantól kezdve mindig itt leszek neked, mindegy mi lesz, nem fogsz apa nélkül felnőni.

  - Én tényleg el akartam mondani. - szólaltam fel, mire megfordult.

  - Mikor? - kérdezte már sokkal nyugodtabb hangnemben.

  - Ma. De megelőztél. - hangom rekedt volt, és erőtlen. Felsóhajtott, visszatette lányát a kiságyba, és leült mellém

- Mikor hazajöttél Santorini-ból, tudtad már hogy terhes vagy? - úgy látszik szeretne most higgadtan beszélgetni.

- Igen. Előtte egy nappal tudtam meg.

- Hogy jöttél rá? - érdeklődött, mire elmosolyodtam. Gondolom rengeteg kérdése van.

- Kagylót rendeltem.

- Utálod.

- Tudom, rosszul is lettem tőle. Szabri kezdett el viccelődni, hogy biztos terhes vagyok. A nyaralás annyira magával ragadt, hogy teljesen megfeledkeztem a menstruációmról.

- Mégis mi volt a fejedben, mikor neki vágtál Horvátnak?

- Csak düh, és hogy nem érdemeled meg a lányunk. - beszéltem teljesen nyíltan, és őszintén.

- Én ezt értem, de később nem bántad meg? Nem gondoltál arra, hogy megkeresel, és elmondod?

- Minden egyes nap.

- Akkor?

- Ádám, te megcsaltál!

- Tudom, de attól még az én lányom! - mutatott rá. - Hogy jutottál át ilyen egyszerűen a határon? - biccentett hunyorogva.

- Levettem a rendszámot. - vontam vállat. - És nem használtam kártyát. Te hogy találtál meg? - hisz ezt még sosem kérdeztem.

- Aki keres az talál. - mosolyogott elmerengve.
- Kaptam egy fülest, hogy van egy hasonló kocsi egy ház előtt, egy külföldi lánnyal. Honnan jött egyébként pont Horvát? - nézett ismét rám, miközben témáról témára ugráltunk, mert mind a két félről megannyi megválaszolatlan kérdés akad, és azt sem tudtuk melyiket tegyük fel hamarabb.

- Ahol laktam, az Zsolt nyaralója valójában. Ő ajánlotta fel, mikor mondtam neki, hogy el akarom hagyni az országot.

  - Vagy úgy... - húzta a száját.

  - Mi az?

  - Volt valami köztetek?

  - Zsolttal? - nevettem fel. - Ő meleg!

  - Tessék? - esett le az álla. - Én azt hittem vele voltál míg...

  - Nem, dehogy! Senkivel sem voltam sehogy!

A ROSSZAKWhere stories live. Discover now