Harry Potter Oneshots

Gellert Grindelwald X Reader

04Yuriko13 kérésére. Remélem tetszik. ❤️
~:visszaemlékezés
~~:visszaemlékezés vége

-Gyere.-nyújtotta a kezét.
-Te Grin....-kezdtem mondani valamit, de elsötétült minden.

Óvatosan nyitottam ki a szemem, de a hirtelen jött fény nem sokat segített a helyzetemen. A hely ahol voltam valahogy ismerős volt, de mégse teljesen. Talán az azkabánban töltött időm előtt járhatam itt. Gondolkoztam el.

-T/N jól vagy? Nincs semmi bajod?-kérdezte egy ismerős hang.
-Hmm?-néztem fel.-Hisz te Gellert Grindelwald vagy.-lepődtem meg.-Mi történt és mit keresek itt?
-Idd meg ezt és mindenre fogsz emlékezni.-adott át egy kisebb fiolát.

Kicsit gyanakodva néztem a fiolára, hisz már egy jó ideje nem járt semmi jó hír Gellert Grindelwaldról és hiába ismerem már kiskorom óta, nem tudom kiben bizhatok és kiben nem. Végül lehúztam a fiola tartalmát avval a tudattal, hogy az Azkabánnál bármi jobb. Még a halál is. Hirtelen az összes emlékem visszatért. Ahogy a volt legjobb barátom hátba szúrt. Ahogy az azkabánba vittek egy olyan dologért, amit nem is én tettem. Ahogy ültem a cellámba és egyszer csak megjelent Gellert Grindelwald. Ahogy menekülés közben eltalált az egyik őr egy varázslatal. Ahogy Grindelwald felkiállt és harcba száll.

-Te megmentetél, de..
-Semmi de. Tudom, hogy nem te tetted és nem hagyom, hogy így ülj a világ legrosszabb helyén. Ráadásul soha nem tudtam befejezni azt a mondatot.

Egy percre elgondolkodtam és hirtelen eszembe jutott mi volt az azkabán előtt. Egy füves réten voltam Grindelwaldal együtt.

~

-Úgyis elkaplak T/N.-futott utánam Grindelwald.
-Az lehetetlen Grindike.-nevettem fel.

Pár perc múlva Grindelwald elkapott, de a lendületől akkorát borultunk mindketten, hogy én elestem és Grindelwald rám.

-Hogy is volt ez a Grindike?-húzta fel a szemöldökét.
-Hát nem tudom, csak jött valahonnan.-mosolyodtam el.
-Tudod néha megörjítesz evvel a mosollyal.
-Pedig semmi nincs benne, ami őrjítő lenne. Szóval kifejtenéd kedves Waldocska.
-Ma sziporkázol, ahogy láttom. Tudod nekem már egy jó ideje nagyon...-kezdte de félbe szakították.

~~

-Ohh tényleg.-szomorodtam kicsit el az emléken.-Örülnék ha befejeznéd.-mosolyodtam el halványan. Szinte lehetetlennek hittem már az összes hírt, amit Grindelwaldról hallottam az azkabánban töltött időm alatt. Nem is értettem miért gyanakodtam rá. Talán csak azért mert a legjobb barátom hátba szúrt, akkor más miért ne tenné. Még Grindelwald is megtehetné bármikor, hiába vagyok belé szerelmes.
-Mi lenne, ha inkább megmutatnám.-szakított ki a gondolat menetemből.
-Nekem az is jó.-kezdtem el mosolyogni évek óta talán először.

Grindelwald közelebb lépett hozzám és szinte gyilkos lassúsággal csókolt meg. Én szinte egyből vissza csókolta és szinte el se hittem mi történik. Ez mind csak egy álom és holnap reggel felébredek az azkabáni cellámban.

-Ez nem csak egy álom T/N.-mondta Grindelwald, mintha csak olvasna a gondolataimba.
-Biztos?-kezdtek el folyni a könnyeim.-Mi lesz ha megtalálnak engem vagy ha rosszabb dementorokat küldenek utánam.
-Én akkor is itt leszek és megvédelek.-ölelt át.