Radio Check

20.

Már javában a Portugál Nagydíjon vagyunk ahol várhatólag Lando egész szépen teljesített. Mellesleg egész jól belerázódtam már ebbe az intézkedős munkámba, ideje is volt. Újabb Hamilton győzelemnek lehettünk szemtanúi, viszont ígyis volt nagy öröm az 5. helyen végző pilótánkkal. Az interjúk viharát együtt letudva mehettünk haza, vagyis a hotelbe. Nagyobb ünneplések igazából nem is voltak, eltettük magunkat holnapra.

Tehát a hétfő reggelt egy már hiányzó, most kissé aggódó, spanyolos ébresztővel indítottuk. Megérdemeltük mivel nem tudtunk időben felébredni, elkészülni meg főleg nem, így majdnem pizsamában indultunk a reptérre.
A keddi napra sem hagyott nyugodni minket kedves főnökünk. Lerendezett a zenész ismerősével egy találkozót nekem a "főhadiszálláson" ahogy a fiúk hívják, az "uramnak" is akadt pár dolga ott elvileg, szóval miután hazaértünk és talán kipakoltunk, betettem egy mosást, addigra már indulhattunk is.

- Sziasztok srácok!
- Hali.
- Szia- kezetfogtak Landoval.
- Olivia, remélem a hangszálaidat előkészítetted- vezetett minket Zak.
- Majd meglátjuk- nevettem.
- Hagy mutassam be nektek, az egyik legjobb cimborám fiát, Jacket- egy olyan 170-es, hosszabb szőke hajú srác állt előttünk egy gitárral a kezében.
- Azt mondtad valami vénember lesz- súgtam a barátomnak.
- Mert abban a tudatban is voltam- éreztem a kis ijedtséget a hangján.
- Olivia Harris- nyújtottam a kezem.
- Jack Lopez- kezetráztunk.
- Lando Norris- ők is kezetfogtak, végig mérve egymást.
- Akkor te lennél a kis énekes pacsirta?
- Úgy valahogy- nevettem.
- Nem árt letesztelni, gondolom egy Dua Lipa szám belefér?- leült a zongorához.
- Bele hát!- elkezdte játszani a Levitating-et, amit hála istennek ismertem is és betudtam csatlakozni.
- Nem csalódtam Zak! Tényleg nincs rossz hangod- viccelődött.

Zak már el is hagyta a szobát, Norris viszont még leült hozzánk a biztonság és az engem való megőrzés érdekében.

- Vannak zenék amikre gondoltál, hogy szívesen énekelnéd?
- Igazából van egy pár- elétettem a listám- nehezemre esik választani.
- Ezért vagyok itt én, segítek. Mivel a buliban alap egy elég jó hangulat lesz így szerintem annyira ne vigyük el szomorú irányba, de végülis egy olyan hangvételű dalt meghagyhatunk a végére.
- Akkor az biztos, hogy a "See You Again" lesz, amiből a rap részt kivesszük!- kipipáltam.
- Én is így gondoltam- nevetett.
- Neked véletlen nincs, nem rossz hangod?- szívóztam vele.
- Ami azt illeti, tesztelhetjük- vissza ült a zongorához és elkezdte énekelni az előbb említett dalt amihez végül csatlakoztam.
- Akkor hát megkérnélek néhány duettre!- elkezdtem kipipálgatni pár számot.

Így kezdődött el a kis próbánk aznap. Mindaddig árgus szemekkel figyelt minket a Britt pilóta amíg nem szóltak neki, hogy menni kell.

- Szia- jött oda hozzám egy csókra- További sok sikert nektek!- intett egyet és eltűnt.

A "See You Again"-t kezdtük el próbálgatni mivel csak ahhoz kellett zongora, felosztottunk minden részletet. Úgy eltelt az idő lassan már be is sötétedett, elég fáradtan és még épphogy egy kis maradék hanggal a torkunkban, de befejeztük a próbánkat és elindulhattunk haza. Pontosabban én egy kereső hadjáratra indultam, miután legalább 3x végig szaladtam az egész épületen megtaláltam a keresett személyünket.

- Sziaa!- mondtam a lehető legrekedtebb hangomon.
- Jó volt a "próba"?
- Elég jól ment, mondjuk a zárójeledet nem nagyon értem. Induljunk haza?
- Felőlem- megvonta a vállát.
- Aha, jól van- irányt váltottam és elindultunk.

Kifelé a parkolóig hozzám sem szólt.

- Sziasztok!- integetett Jack a másik oldalról.

Lando mindezt ignorálta, én a bunkóságot mellőzve vissza integettem. Az utat is szótlanul töltöttük, volt időm kigondolni, hogy bizonyára féltékeny az én barátom. Nem láthattam még ilyennek, meglepődtem. Csend volt az egész házban, lezuhanyoztunk, végül a konyhában futottunk össze.

- Hát te mit eszel?- törölgettem a vizes hajam- Kaphatok belőle?- viccelődtem.
- Tessék- felém lökte.
- Csak egy kanállal gondoltam, de azért köszi.

Őszintén szólva nem akartam veszekedni, normálisnak láttam, hogy féltékeny én is az lennék. Gondoltam egyszer úgyis elmúlik és megbékél.
Végre befeküdtünk az ágyba, de most nem úgy ahogy szoktunk, inkább mint két idegen. Megvártam amíg el nem alszik, vagyis horkolásba nem kezd, akkor óvatosan mellé kúsztam enyhém végig simítottam a meztelen hátán majd átemeltem rajta.
Reggel az álmos szemeim nyitogatva arra ébredhettem, hogy még mindig őt karolom át, és az éjjel úgy látszik megenyhült, viszonozta az ölelésem. Nem akartam felkelni a karjai közül attól független, hogy tegnap megígértem magamnak most én csinálok reggelit. Mellesleg a pakolás ideje is itt volt, ma este indulunk Spanyolországba.

- Jó reggelt!- suttogtam a fülébe.
- Reggelt!- nyújtózkodott.
- Reggelire egy kis rántotta megfelel?- kérdeztem már az ajtóból.
- Tökéletes!- nem akartam hinni a szememnek de egy apró mosoly hagyta el a száját.

Énekelgetés és sütés közben a derekamon valakinek a körülöttem átfonódó kezeit kezdtem érezni. A fejét a jobb vállamra helyezte és a fülembe kezdett dudorászni.

- Hogy, hogy ilyen jó kedved van?- meglepődve fordultam meg.
- Csak örülök, hogy itt vagy!
- Tegnap nem látszott ez az öröm- vissza fordultam a reggelink irányába.
- Csak nem szimpatikus nekem ez a Jack gyerek- felült a pultra egy alma cikket majszolgatva- Ennyire egyszerű.
- Ja az feltűnt, de van egy rossz hírem, el kell viselned legalább Monacoig.
- Addig már nincs sok, és nem zavar ha előttem megy a próba.
- Nem bízol bennem?- mutogattam a fakanállal.
- Ezzel a kezedben- elvette tőlem- nem merek semmit sem mondani- nevetett- Szóval, nem benned nem bízom hanem Jackben, fiúból van, te meg egy gyönyörű lány vagy.
- És a tiéd! Amúgy meg tudok magamra vigyázni- megöleltem.
- Elhiszem- felnevetett.

A mai program ténylegesen a pakolásról szólt és a legapróbb dolgok elintézéséről. Például köztük egy bizonyos unikornisos gabonapehely beszerzése meg persze annak elcsomagolása. Búcsút venni most egy újabb kis időre a háztól, elindulni kalandos utunkra, most aggodalom mentesen. Szokásosan csodás volt a kilátás a repülőről, alvás helyett most inkább kártyázással ütöttük el az időt, Dannyvel aki elvileg nagy mestere volt a játéknak. Azt takarja a nagy mester, hogy minden jó lapot eltett magának szó szerint a zsebébe. Ott megfogadtuk, hogy többet mi nem játszunk vele.

Valahogy ezen a hétvégén nem szárnyaltunk annyira, kevesebbet ökörködtünk, a pályán sem volt meg az igazi Norris teljesítmény. Ideges voltam, mert csak arra tudtam gondolni, hogy tényleg ennyit befolyásolna Jack, és a gondolatai teljesen máshol vannak mert félt. Esküszöm mintha ismerné a srácot de közben mégsem mondja el az igazat.

- Tudom most picit ideges vagy, de biztos nincs semmi háttér tényező amiért nem voltál ott fejben a pályán az elmúlt hétvégén?- a vasárnapi vacsoránk közben érdeklődtem.
- Őszintén? Én sem tudom ez mi volt, de remélem Monacora elmúlik.
- Ajánlom is, nem feleslegesen adtam be a derekam ilyen hülyeségekre.
- Ha akarod mond le!
- Örülnél neki mi? Nem kell többet Jack arcát nézned.
- Inkább ki se mond a nevét, egész héten nem tudtam kiverni a fejemből.
- Áhá! Tehát miatta nem tudtál koncentrálni!
- De ha elmondtam volna akkor te érzed rosszul magad.
- Én nem érzem rosszul magam, hidd el szívesebben csinálnám veled- megpusziltam a homlokát.
- Lassan megtanulok dobolni na?
- Rendben van édesem, akkor majd együtt zenélünk- nevettem- Addig meg csak kibírod- magamhoz öleltem.
- Talán- sóhajtott.
- Miért ennyire nehéz neked ez? Még te sem ismered a srácot nem? Lehet új haverra találsz benne.
- Isten mentsen tőle.
- Lebuktál! Szóval honnan ismered?
- Ahh, nem szeretem, hogy túl jársz az eszemen!
- Hallgatlak!
- Röviden, nem régiben fújt össze minket a szél egy szórakozóhelyen ahol minden lányt levett a lábáról pár perc alatt, hogy ő milyen komoly zenész, egy este alatt pedig minimum 13 csajt szédített és etetett be a dumáival. A beteg unokatestvér sztori akit megmentett, vagy a rocksztár életével. Csak undorító és kész.
- Kezdhetted volna ezzel.
- Nem akartam elrontani a kis pozitivitásod, de azért ezután ne bunkóskodj vele.
- Csak ha rám mászik.
- Akkor a sárga földig is gyalázhatod! Ha én nem teszem meg hamarabb persze- erre a megegyezésre kezet fogtunk.