~ Nyári fordulat ~

4. rész

Mason szemszöge...

- Mi a fasz van veled?? Te voltál az, aki a legjobban mondogatta, hogy csak szex és csajok!! Erre most te dumálsz itt egy kiscsajról állandóan, lebetegedtél vagy mi a szar bajod van??? - fakadt ki Scott. Lehet, hogy picit többet dumálok egy BIZONYOS csajról és lehet tényleg lappang bennem valami, én sem értem mi van velem legalább annyira, mint Scott.

- Haver, nyugii! Csak meghúzom és jól van... nem kell ezen ennyit baszakodni. Csak kikészít, hogy még nem fektettem le. - vontam vállat. Ezzel lezárva ezt a témát.

Ebben a pillanatban megszólalt a telóm, mikor rápillantottam fura érzés fogott el, tényleg meg kell fektetnem...

- Mizu hercegnõ? - kérdeztem nagy vigyorral a képemen.

- Csak meg akartam köszönni a tegnapit, nagyon kedves volt tõled... - hadarta.

- Ez csak természetes, most köszönet képpen eljöhetnél velem valahova - majd meghúztam a sörömet, amit még Rob-tól kaptam. Mind a 3 haverom átjött, hogy majd együtt menjünk csajozni.

- Am... talán.. - mondta bizonytalanul Megi.

- 20 perc múlva ott vagyok érted, küldd el a címed. - majd letettem.

Azzal magyarázat nélkül ott hagytam a haverjaim...

Fél órával késõbb...

- Azt hittem már sose jössz ki! - pillantottam fel a telefonomból. Abban a pillanatban el is akadt a lélegzetem. Megi-n egy kis fehér ruha volt és hullámos haja vállára omlott. Már most éreztem a szorítást a gatyámban, komolyan... ez a csaj kikészít!

- Bocsi, de egy nõnek sem elég 20 perc arra, hogy elkészüljön. Mégis mit gondoltál? - nézett rám nagy barna szemeivel.

- Most az egyszer elnézem. De csak azért mert ilyen csinos vagy! - kacsintottam rá. Erre õ elkezdte forgatni a szemét, amitõl én a falra tudnék mászni. - A szemforgatás helyett inkább pattanj fel mögém!- majd a derekánál fogva magamhoz húztam és ráadtam a sisakot.

- Nem akarok a motoroddal menni. - nézett rám szúrósan, de mégsem ellenkezett miközben becsatoltam a sisakját és felültettem mögém.

Nem sokkal késõbb meg is érkeztünk a vidámparkba. Még életemben nem voltam ilyen helyen, de már most látom, hogy utálni fogom, túl sok a gyerek. Fintorogva, de leszálltam a motorról és a mögöttem ülõ dekoratív hölgyet is lesegítettem. Majd bementünk...

- Jajj de aranyosak! - mosolygott Megi a kisgyerekeket nézve a körhintán. Engem meg elkapott a hányinger. Nem arról van szó, hogy halálosan utálom a gyerekeket, de még fiatal vagyok ahhoz, hogy itt bámuljam õket. Nem akarok még jó 10 évig bármilyen kapcsolatot is gyerekekkel.

- Inkább menjünk a hullámvasúthoz. - néztem Megire.

- Rendben... - majd elindult. - Nem szereted a gyerekeket? - nézett rám.

- Nem éppen. - mondtam flegmán, majd megvettem a jegyünket a hullámvasútra.

A hullámvasút után...

- Nem vagyok valami jól... - mondta émelyegve Megan, majd elkezdett a bokorba rókázni.

- Oh a picsába! - összefogtam lila haját, míg a másik kezemmel a hátát simogattam.

Miután Megi befejezte, amit elkezdett leültettem egy padra és adtam neki egy üveg hideg vizet.

- Mér nem szóltál, hogy nem bírod a hullámvasutat? - néztem rá, közben leültem mellé.

És csak vártam, vártam és vártam... De nem szólt semmit...