Nyár van, mínusz 30 fok, én meg hagyom,
hogy szétégessen a didergés, és minden,
ami létezik.
Most fiatalok, gyönyörűek vagyunk,
a csomagtartó meg tele fegyverekkel,
elhatároztuk, hogy ma szétlövünk mindent.
A rádióból egy régi rocksláger szól,
fél kézzel a kormányon dobolod a ritmust,
másikkal az enyémet fogod, és próbáljuk kitalálni,
hogy merre menjünk.
Térdemen a széthajtogatott térkép,
sarkát néha felemeli a résnyire lehúzott ablakon bejövő
meleg menetszél.
Most hagyom, hogy történjen, ami akar,
tudom, hogy minden rajtunk múlik,
mi pedig mindenhogyan pofátlanul boldogok vagyunk.
YOU ARE READING
Már csak pár perc 21:00-ig
Teen FictionSzürkéslila köd, lemerülés és felemelkedés, megmártózás a teljes sötétségben. Nagyvárosi por, álmatlan derengés, önfelfedezés. Leginkább ezekről szólnak az itt olvasható szövegeim. Rövidebb írások, novellák, versek. Coming of age-kozmosz.
