nine

49 2 0
                                    

Elindultam az iskolába, Luke-kal az oldalamon, viszont mivel nekem matekom volt neki meg tesije ezért a bejáratnál külön váltunk.

Ahogy beléptem a terembe megláttam Harryt az egyik hátsó padba ülni. Kerülte a tekintetemet így hát, úgy döntöttem hogy akkor én is ignorálom.

Dupla matekunk volt így a szünetbe ki sem mentem a teremből, hanem végig Luke-al üzengettem.

***

Kicsengettek. Gyorsan elrepült az idő, mivel éppen az utolsó órámról
megyek ki. Éppen húztam fel a pulcsimat amikor észre vettem Harryt. A kocsijánál állt és telefonált miközben a szemét törölgette. Nem akartam zavarni így inkább csak tovább mentem.

A szememmel a kocsimat kerestem amikor realizálódott bennem hogy ma gyalog jöttem, mivel milyen szép idő van használjuk ki, észjárással keltem fel. Hát ez remek! Teljes ki vagyok fáradva és még ez is. Sóhajtottam egyett majd haza gyalogoltam.

***

Majdnem három hét telt el és Harry alig volt bent vagy ha bent is volt, meg sem szólalt. Amit nem értettem, viszont Luke-al még jobb barátok lettünk.

Amikor dupla matekom volt, és nagy szünet is volt pluszba, úgy döntöttem hogy odamegyek a vége fele, de valaki megelőzött.

-Szia Harry, gondoltam mivel nem beszéltünk egy ideje, átjöhetnél filmezni, tudod.-nyávogta a csaj.

-Keress másik szórakozást, biztos nem megyek.-felelte hidegen Harry. Majd mintha akkor vett volna észre, kérdőn rám pillantott.

-Hozzád se megyek.-mondta.

-Isten ments.-viszakoztam.-Gondoltam dumálhatnánk.

-Ilyen jó volt a csók?-láttam ahogy elfojt egy mosolyt. Erre én is elmosolyodtam de csak halványan

-Másról.-abban a pillanatban csengettek be.

-Következő szünet?-csak bólintottam.

A matek unalmasan telt, de mivel egész életemben kitűnő tanuló voltam ezért nem mentek olyan nehezen a feladatok. Harryt pont feleltették a táblánál, tudtommal ő is jó matekból, de a táblánál teljesen szét volt csúszva szinte nem is tudta őket megoldani, egyfolytában máshova nézett és kezeit birizgálta, vagy a haját. Mi történt a magabiztos menő Harryvel?

-Rendben, Mr Styles menjen helyre, legközelebb készüljön, most nem adok erre jegyet.-mondta a tanár.

A fiú bólintott egy aprót majd mindenki tekintetét kerülve, helyre ment.

Mikor kicsengettek, Harry mintha nem is emlékezett volna meg sem várt, kiviharzott a teremből. De mivel én nem vagyok ilyen típus hogy hagyom az egészet, utána mentem. Láttam ahogy ki megy a suliból. Hiszen van még óránk.

-Ahj bazd meg magad Styles.-motyogtam magam elé. Majd kirohantam a suliból, de csak azt láttam ahogy egy kocsi kifordul a sarkon. Ezért jöttem ki?

-Akkor rohadj meg!-üvöltöttem indulatból.

-Én?

Ijedtem fordultam meg. Harry ott állt a falnak támaszkodva.

-Azt hittem elhúztál.

-Na de Ms Baker, elhagyni az iskola területét nem szép dolog, hiszen még van egy biosz óránk.-mosolygott, de szeme nem. Hamis lenne a mosolya?

-Mi történt veled Harry?-kérdeztem őszinte érdeklődéssel.

-Erre nem elég egy kis szünet.-felelte. Vissza pillantottam a sulira. Magamban már átkozódtam, így inkább előkaptam a telómat, írtam Luke-nak hogy jöjjön a bejárathoz odaadtam neki a kocsi kulcsot, mivel az enyémmel jöttünk, majd megragadtam Harryt a pulcsijánál fogva és elhúztam az autójához.

-Csak nem ellógjuk az utolsó órát?-pillantott rám pimaszul.

-Kuss, és vezess.-adtam ki a parancsot. Láttam ahogy kicsit meglepődik majd elmosolyodik.

Beszálltunk és elhajtott.

-Hova lesz a fuvar hölgyem?-kérdezte az utat kémlelve.

-Menjünk hozzád.-vágtam rá rögtön.

Körülbelül negyed órás volt az út. Harry végig hallgatott, csak az útra koncentrált. Bementünk a házba, úgy látom egyedül lakik.

-Kérsz vizet? Vagy teát, vagy kávét vagy sört?-kérdezte.

-Egy pohár víz jó lenne.-mondtam, majd megigazítottam a hajamat, mivel a szemembe hullott.

-Okés, csap víz jó?-nézett rám, mire bólintottam.

Mikor kihozta nekem az említett dolgot, leült a szőnyegre velem szemben.

-Szóval?

-Mi szóval?-húzta félmosolyra a száját. Hihetetlen még ilyenkor is adja a menőt.

-Ne csináld Harry, mi történt?

-Ömm, hát, nem rég felhívott anyukám egy rossz hírrel és szarul érintett.

-Mi volt a rossz hír?-kérdeztem rá rögtön.-Persze csak ha el szeretned mondani, akkor mond.-mentettem rögtön a helyzetet.

-Régen sokat voltam a nagyinál, amikor anyáéknak gondja volt, és szinte majdnem ő nevelt fel. Közel álltunk egymáshoz. És ömm..-kezdte piszkálni a kezét.-..meghalt.

-Jézusom, Harry, és így jártál be suliba?

-Aha.-láttam ahogy könnyek gyűlnek a szemébe.-Még a temetésére se tudtam elmenni.-csuklott el a hangja.

Se szó se beszed megöleltem. Hallottam és éreztem ahogy remeg és sír. A menő rendíthetetlen magabiztos Harry itt sír a vállamon. Rosszul éreztem magam azért amit mondott, mivel nem tudtam átérezni. Nekem soha nem halt meg még senkim. El akartam csitítani és azt mondani neki hogy minden oké, de ez nem lett volna igaz, így átfogalmaztam a fejemben.

-Minden rendben lesz, ígérem.-suttogtam majd egy csókot nyomtam a homlokára. A szemembe nézett, így hogy sírt még szebbek lettek az íriszei.











na hát ez egy hosszabb rész lett. mit gondoltok?<3

Only AngelWhere stories live. Discover now