Az étterembe értek, szemed már kapar az éhségtől, legszívesebben ellopnád a sok embertől a tányérjukat. Giorgionak is feltűnt éhséged, elmosolyadva óvatosan megbökte az oldalad a könyökével.
- Úgy nézel ki, mint valami paranoiás őrült, akit nem rég engedtek ki. Nyugodj már le!
- Nem tehetek róla! Egész nap semmit nem ettem...
Helyet foglaltatok egy elegáns asztalnál, ujjaiddal az asztalt kopogtattad. Giorgio a tenyerével lefogta a kezed.
- Chill, ha nem jön ki időben majd lopunk valamit a szomszédos asztalról.
- Vagy majd eljátszod a Nem Vagyok Idegest, hogy ne verjem pofán azokat, akik már jó ízzel esznek... - Giorgio felnevetett.
- Reméljük azért erre nem kerül sor - mondta nevetgélve, te pedig elmosolyodtál.
A pincér hamarosan megérkezett és megrendeltétek amit kívántatok. A pincér egy kifejezetten csinos hölgy volt. Hosszú barna haját a füle mögé simította és szeme randipartneredre irányult.
- Más valamit? - kérdezte halkan.
- Semmi mást nem kérünk, köszi - válaszolta Giorgio, te pedig érdeklődve néztél a feltűnősködő fiatal nőre, aki pedig az irányodba sem nézett.
Miután felvette a rendelést, menetelekor megérintette Gyuszi vállát. Felvonta a szemöldökét és vicsorítani kezdett.
- Ezzz kínos volt...
- Hihetetlen, hogy egy rendelést nem bír felvenni anélkül, hogy rányomuljon az egyik vendégre...
- Eléggé el van tévedve. Hallod - odahajolt hozzád, hogy súgjon valamit. - Szerintem húzzunk innen.
- Fizetés nélkül?! - értetlenkedve néztél a hirtelen felhypeolt párodra, mire ő kacsintott egyet és körbe nézett.
Nem értetted, honnan jött ez a kicsit sem jó ötlet, de valahogy tetszett neked. Bár már az ég felöltötte magára feketés köpenyét, úgy döntöttél, meg kéne próbálni.
- Gyerünk!
Lassan indultatok meg, mintha mosdóba indulnátok, de a bejáratnál rohanni kezdtetek. Két meleg tenyér, két trappoló cipő pár. Egy éjszaka. A sötét utcán futottatok, aztán megálltatok egy panelháznál. Megragadta a nyakadat, derekadat közelhúzta. Csillogó szemeidet bámulta, rá pár pillantásra hevesen neki csapódott ajkadnak. Pulóverébe kapaszkodva akartad közeledbe tudni egyre jobban. Szerelmetek tánca abbamaradt egy másodpercre, vigyorogva nyomta fejét a homlokodhoz.
- Olyan hülye vagy... szeretlek - mondtad neki, mire ő mosolyogva felelni akart.
- Hé, és fizetni ki fog?!
