Egy ideje már, hogy kapcsolatod van. Ráadásul az izgalmat fogozta, hogy a szigorú szüleid nem repesnének az örömtől, ha tudtukra jutna, hogy egy rocksztárral randizgatsz.
Az ég teljes sötétbe borult már, a telefonodon írkált Zsomborral.
- Szívás, hogy nem találkozhatunk anyuék miatt;(
miert nem szarunk bele az egeszbe es megyunk el valahova egy keso esti randira?
- Bár ilyen egyszerű lenne, de hidd el, nem akarsz velük kötekedni
Lépések hallatszódtak át az ajtón keresztül, lefordítottad a mobilod az íróasztalea arccal lefelé és az ágyba vetetted magad. Lassan be is lépett anyukád, egy lágy mosollyal az arcán.
- Felkeltettelek? Na mindegy, apáddal kaptunk két ingyen jegyet egy színdarabra.
- Pont most? Ilyen későn?- furcsálva felültél, ő pedig bólintott.
- Körübelül egykor érünk haza, addigra szeretnélek ágyban látni.
- Tizenkilenc vagyok! - duzzogva a paplanra csaptál, mire ő szigorú tekintetét a szemeidbe szúrta.
Elgondolkodtál egy kicsit. Ha nem lesznek otthon, Zsoma pedig úgy tíz percre lakik innen, megoldhatnátok a találkozást, még mielőtt hazaérnek. A gondolattól vigyorogni kezdtél, aztán beleegyeztél anyukád kérésébe. Legalábbis ő így hitte.
Amint eltávoztak a házból, markodba kaptad a készüléked és szélsebesen pötyögni kezdtél a barátodnak.
- ANYÁÉK NEM LESZNEK HAJNALIG ITTHON!!!
uton vagyok
Kisétáltál a ház elé, türelmetlenül a lábadat mozgatva. Nem volt túl sok időtök, szeretted volna teljesen kihasználni. Mikor megláttad a távolba, ahogy sötét, kusza hajszálai a szemébe lógtak, arcán tiszta öröm ült, szíved irányíthatatlanul uakatolni kezdett. Lépéseit megsürgette, karját kitárta. Amint elég közel ért, a hátad mögött össze is kulcsolta őket. Forró, vágyakozó ajkaid végre megérintették az övét. Apró nevetés jött ki a torkotokon, majd amint kicsit elhúzódtatok összeérintettétek a homlokotokat.
- Kurvára hiányoztál. El sem bírod képzeni mennyire - súgta a füledbe. Az érzéseid felett végleg elvesztetted az irányítást. A legszorosabb ölelést adtad neki, arcát minél közelebb nyomva a tiédhez.
Megragadtad a kezét és felvezetted a szobádba. Gondosan bezártad az ajtót a biztonság kedvéért, azonban a kulccsal ráfordítás már lemaradt, mivel szerelmed megragadta az arcod, csókokat bocsájtva szádra. Az ágyadra lökted, amire ülve landolt. Elhelyezkedtél az ölében és magad felé fordítottad.
- Hu, de be van indulva valaki - kivillantotta fogait és szemeidbe bámult. Nevetve elnyomtad az arcát.
- Fogd már be! - mosolyogva visszahajolt és megpuszilta az arcod, utána te pedig kezed közé szorítottad az övét. A haja csikizte az ujjaid. - Imádom a bolond fejed - elborultatok az ágyon, egymás puha karjaiban feküdtetek. Ráhajtottad a fejed a mellkasára, ami olyan kényelmes volt, hogy annak már illegálisnak kellene lennie. Szemhéjad, akár az ólom és azon kaptad magad, hogy bealudtál a barátodhoz bújva.
Mikor szemed kinyílni kezdett, Zsombor arca pihent a párnán, kb. két centire a tiédtől. Kipirultan végig simítottál az állkapcsán. Nyelveddel végig siklottál az ajkadon és az övé felé törtettél, mikor is...
- Y/N!!!! MIT CSINÁLSZ TE ITT EZZEL A FIÚVAL?
