Pont te?//Toto Wolff ff//•BEFEJEZETT•

20.

Lassan ballagtunk vissza a helyünkhöz egyetlen egy szó nélkül. Az egyik napozó ágyon már Toto feküdt fürdőgatyában a fején a napszemüveggel és élvezte a napsütést, míg a mellette levő fekhelyen a két gyerek ette a saját fagyiját.

- Anya bemegyünk a vízbe?- tette fel lelkesen a kérdést Nora.

- Apád még nem vitt be?- kérdeztem széttárt karokkal.

- Azt mondta, majd veled mehetek csak be, mert nem vállalja azt, hogy belefulladok a vízbe.- mondta elkeseredetten.

- De nem mondtad neki, hogy már tudsz úszni?- tettem le a kezembe lévő ruhákat az ágy szélére.

- Azt mondta, hogy ő bízik bennem, hogy tudok úszni csak az a biztosabb ha veled megyek be a vízbe.

- Ha megetted mehetünk.- csóváltam meg a fejem és lefeküdtem az ágyra.

- Susie bemegyünk egyet úszni?- tolta fel a szemüveget a feje tetejére és reménykedő pillantással kérdezte az osztrák.

- Most inkább nem.- válaszolt röviden a skót nő, majd lefeküdt a napozóágyra.

A mellettem fekvő férfi próbált semleges arccal fogadni a választ és egyszerűen visszatolta a szemére a napszemüveget és újra csak a napsugarak befogadására figyelt.

- Mehetünk!- szaladt mellém Nora. Végig néztem a kislányomon és hangos nevetésbe törtem ki. Norán nem igazán volt olyan rész ahol ne lett volna csoki fagyi.

- Gyere ide!- szóltam neki és elővettem a nedves törlőkendőt a táskámból és szinte tetőtől talpig áttöröltem vele.

- Apa mi is megyünk?- ugrott az apja hasára a legkisebb Wolff.

- Igen.- sóhajtott egy nagyot mielőtt bármit is mondot volna.

- Mehetünk akkor?- húzódott hátrébb a lányom miután már megunta a "fürdést" és látta ahogy az osztrák és a fia már elindultak a víz irányába.

- Igen- tettem a táskámba a telefonom és elindultunk a vízbe, de mindenek előtt Danielékhez.

- Sziasztok!- köszöntem a három férfinek, akik éppen kártyáztak.

- Hope! Azt hittem soha nem jössz ide köszönni.- mondta Daniel majd lerakott egy lapot.

- Képzeld neked is ugyan annyi időbe telt volna.- forgattam meg a szemem.

- De ép azon vagyok, hogy a két jóbarátot leverjem römibe.

- Csak szólok Hope, hogy már kétszer én nyertem!- mondta büszkességel duzzadó mellel a brit pilóta.

- Én pedig 1 szer.- csatlakozott a beszélgetésbe Carlos is.

- Ez hányadik parti?- kérdeztem érdeklődve.

- Negyedik!- mondta egyszerre a két jóbarát nevetve.

- Innen lehet igazán megfordítani az állást.- mondta Daniel és lerakot egy sor kártyát és dobott.

- Nem igazán.-húzott először egy kártyát Lando, majd a két kártya közül, ami még a kezében volt az egyiket az ausztrál által lerakott sor végére illesztette, majd az utolsó lapját is eldobta.- Azt hiszem 4-0 az állás.- mondta nevetve Lando.

- Ezt nem hiszem el, biztosan csaltok!- dobta le a kezéből a kártyákat és hanyatdőlt a nyugágyon.

- Anya menjünk már!- húzta a kezem és sóvárgó tekintettel nézte a tenger fodrozódó hullámait Nora.