Elrabolva

Első tanítási nap

Azzal a gondolattal aludtam el, hogy hátha jól alakul a holnapi nap. Olyan jó lenne ha valami jól sikerülne egyszer az életemben...

Reggel 6-kor megszólalt a rádióban az az idegesítő ébresztő amitől szívbajt lehet kapni. Kinyitottam a szememet és láttam, hogy Milla a szekrényből lóg ki kócos hajjal.

-Hát te?- kérdeztem tőle rekedtes hangon

-Nem tudtam aludni az éjjel, nagyon izgatott vagyok- mondta nekem vidáman

Ráhagytam a dolgot, feltápázkodtam és odamentem én is a szekrényhez, hogy kiválogassam a cuccaimat az edzéshez. Gyorsan átöltöztünk, megfésülködtünk elmentünk a mosdóba és már egy férfi hang a rádióban jelzett is, idő van. Leszaladtunk a lépcsőn ki a belső udavarra ahol a diákok már sorakoztak. Mi is beálltunk hozzájuk és ezt követte 20 kör futás, 40 guggolás, 20 fekvőtámasz levezetésképpen meg ismét 20 kör futás. Az utolsó pár 5 körben majdnem leszakadt a lábam. Ahogy elnéztem a többieknek ez meg sem kottyant és ettől szarul éreztem magamat mivel általában körülöttem fiatalabbak voltak. Még az egyik kis pisis kölyök be is szólt nekem, hogy fussak már gyorsabban. Nem szóltam neki vissza mivel úgy voltam vele azzal is csak az energiámat pazarlom.

Edzés után rögtön elstartolam a fürdőszobához és letusoltam mivel ilyen izzadtan csak nem mehetek órára. Hamar kész is lettem de mire visszaértem a szobánkba Milla már nem volt ott csak egy cetli az asztalán. Az állt rajta, hogy "elmentem reggelizni". Gyorsan felvettem az egyenruhámat ami egyébkén borzalmasan nézett ki rajtam, fehér rövidújjú blúz, piros szoknyával és fekete balerinacipővel. Utálom a szoknyákat különösen az ilyeneket aminek a hossza pont semmilyen. Vagy legyen hosszú vagy pedig rövid nem pedig ilyen semmilyen. A hajamat kiengedve hagytam majd elindultam az étkező felé. Út közben hallottam ahogyan kettő gyerek valami botrányról beszélget de nem teljesen értettem ezért inkább nem foglalkoztam vele. Reggelinél odaültem Millához aki éppen egy sráccal beszélgetett. Idősebbnek nézett ki nálunk ebből pedig az következett, hogy valószínűleg amikor bekerült még kiskorú volt de olyan sok évet kapott, hogy itt kell letöltenie akkor is ha már nagykorú.

-Sziasztok - ültem le hozzájuk kissé félénken

-Szia- köszöntek vissza egyszerre

-Te a Milla szobatársa vagy? - kérdezte a srác

Válasz helyett csak bólintottam. Ők tudomást sem véve rólam a továbbiakban csak beszélgettek. Ők is valamilyen botrányról de itt már nem bírtam tovább és megkérdeztem.

-Milyen botrány?

-Nem hallottál még róla?-nézett rám a srác meglepődve- Rendben szóval az történt, hogy egy 11 éves kislány megszökött innen és ilyen még sosem SOSEM történt. Ja és senki nem látott semmit és még a biztonsági kamerák se vettek fel semmi különöset. Mindenki arról beszél vajon ki lehet ez a kiscsaj hogy ilyet tud?

-Hogy hívják?

-Betty

Erre már nem tudtam mit mondani tulajdonképpen azt sem tudom miért kérdeztem rá a nevére. Nem tudom a többieket miért kötötte le ez a hír ennyire mert engem hidegen hagyott. A rendőrök úgyis elkapják és visszahozzák ide.

Gyorsan befejeztem a reggelimet ami egyébként műzli volt és otthagytam a beszélgető Millat azzal a sráccal. Nem tudom hogy hívják a srácot és azt sem tudom Milla mit eszik rajta ennyire de hát ez az ő dolga.

Felmentem a szobánkba és megállapítottam, hogy 10 perc múlva kezdődik az első óra. Ami nem más mint dobpergés... matek. Phfuj utálom a matekot. Kíváncsi leszek a csoport hogyan fog reagálni ránk. Mi vagyunk a legidősebb csoport és mi vagyunk a legkevesebben. Csupán 8 an velünk együtt 10en.

Már csak 5 perc és kezdődik az óra. Úgy voltam vele elindulok bár közel van a termünk. Kinyitottam az ajtót majd beléptem.