Elrabolva

Szabadulás🔞

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞
⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️⬇️

Ma van A NAP. Ma szabadulok innen. Meg akarom keresni Alexet. Meg kell találnom. Muszáj elmondanom neki mindent.

Az elmúlt időszakban nem történt semmi különös. Nem barátkoztam össze senkivel sem, sőt Millától eltávolodtam aki időközben összejött Milánnal. Betöltöttem a 19-et és szinte el sem hiszem amik pár évvel ezelőtt történtek. Olyan hihetetlen minden.

Ezekkel a gondolatokkal lépek ki az épületből és egy rendőrautó fogad odakint.

-Szálljon be - utasít engem

Beérve a rendőrségre aláírtam az utolsó papírokat és megígértem a rendőrnek, hogy kisangyalka leszek mostantól. Egyébként ezt valóban így akarom. Felajánlották a lehetőséget, hogy meglátogathatom Oliveréket de ehhez őszintén semmi kedvem nem volt. Elköszöntem tőlük és végre szabadon vághattam neki az új életemnek. Eldöntöttem, hogy keresek valami fasza munkát amiből meg tudok élni. Ezért rögtön elindultam állás után nézni. Teljesen el is felejtkeztem a telefonomról amit időközben visszakaptam !feltöltve!. Megcsörrent az és érdeklődve veszem fel a telómat.

-Hola szivi! - cseng fel az ismerős hang a vonal másik végén
-Alex!!!
-Jó újra hallani a hangodat Belle, nagyon hiányoztál!
-Te is nagyon, már azt hittem elfelejtettél!
-Én téged? Soha - kuncog vidáman
-Belle mit szolnál ha értedmennék és eljönnél ide Spanyolországba
Először leesett az állam, hogy mégis miről beszél és mit keres egyáltalán ő Spanyolországban.
-Belle itt vagy...?
-Öhm igen igen, mit keresel te ott?
-Úgy döntöttem új életet kezdek és itt Spanyolországban szakácsként dolgozok
-De szuper
-Igen de nélküled nem az, kérlek mondj igent
-Alex én nem beszélek spanyolul!!
-Majd fogsz ne aggódj már
-Jó rendben
-Amúgy se tudnád elutasítani, mert itt állok a sarkon
Megfordulok elkezdem a szememmel keresni őt és amikor megpillantom elkezdek rohanni felé.

-Aleeex- ölelem meg mosolyogva ő pedig viszonozza azt

-Irány Españaaaa - kezd el nevetni
-Te totál bolond vagy - nevetek én is vele
-Gyere, mesélj el mindent!!- szállok be a kocsijába
-Nincs mit nagyon mesélnem kicsim, miután kiszabadultam felhívtam a nagybátyámat ő pedig elvitt engem Spanyolországba ott pedig segített egy éttermet nyitni és azóta szakács vagyok
-Azta, és spanyolul is beszélsz?
-Egy kicsit csak, nagyjából annyit, hogy jó napot, jó estét, köszönöm, szivesen, szia
-Te aztán jó sokat tanultál 2 év alatt- viccelődök vele
-Ez aljas volt- néz rám tetetett sértettséggel
-És te mit tanultál szépség?
-Spanyolt nem az tuti
-Flörtölést se ahogy elnézem
-Nemár Alex
-Jó, jó befejeztem

Pár perc múlva beindítja a kocsit és valami "vamos a la playa" féleséget kiállt. Nem vagyok benne biztos, hogy százas ez a gyerek.

-Most meg mi lett a bajod, nem örülsz? Kijotottunk a pokolból!!!- igaza volt de nem tudtam örülni valamiért. Rosszul éreztem magam, bűntudatom volt Oliverék miatt.

-Naaa, nekem elmondhatod
-Alex, itt az ideje, hogy elmondjam én mit kerestem itt

Miután mindent részletesen elmondtam neki döbbenten nézett rám és az útra.

-Te frankón megöltél egy embert?
-Aha
-Engem csak gyanúsítottak de már az is ijesztő volt
-Hidd el valójában méginkább
-Annabelle, nagyon erős vagy, fogalmam sincsen, hogy vagy ilyen kitartó én már rég feladtam volna
-Én is Alex, de az a szerencsém, hogy mindig volt valaki aki miatt volt értelme élnem akkor is ha csak időlegesen
-Most én vagyok az igaz?
-Nem gondolod azt, hogy kicsit egoista vagy?
-Kicsit sem- rázza meg a fejét majd egyszerre tör ránk a nevetés

Az út nagyon gyorsan eltelt és nagyon jól mulattunk közben. Amikor megérkeztünk már sötétedett, és egy kis fehér aranyos házikónál parkoltunk le.

-Ez a házam, itt lakok
-Nagyon elfáradtam
-Én is kincsem- nyom egy puszit a fejem tetejére
-Holnap reggel 9-re megyek dolgozni ha akarsz bejöhetsz mondjuk 10 körül
-Hogyhogy olyan későn kezdesz?
-A spanyolok "későbbi" életet élnek, később kelnek, később reggeliznek, később mennek munkába, később alszanak stb.
-Azta ezt nem is tudtam, akkor ez az én helyem
-Örülök, hogy tetszik

Odabent ettünk valami spanyol kaját amiről fogalmam sem volt, hogy micsoda de finom volt. Ezután megfürödtem és közöltem Alex-el, hogy én lefekszek aludni, mert már nagyon fáradt vagyok. Befeküdtem az ágyba Alex pedig odabújt hozzám. Jólesett a közelsége és az, hogy ennyi idő után is olyan jóban vagyunk. Az tagadhatatlan, hogy nagyon helyes pasi bár mégsem olyan mint Oliver. Nem tudom mit is érzek pontosan de tudom, hogy el kell Olivert felejtenem. Hiszen szakítottunk. Azt hiszem.

-Min gondolkodsz ennyire?
-Semmin
-Nemár, nekem tudod hogy elmondhatod
-Alex semmin!!!
-Tudom, hogy arra a hapsira gondolsz, még mindig őt szereted igaz?
-Nem! Vagyis nem tudom
-Kérlek felejtsd őt el, velem biztonságban vagy
-Tudom de ez nem ilyen egyszerű

Közelebb húz magához majd az ajkait az enyéhez nyomja. Én nem habozok visszacsókolok nem is tudom miért. Nagyon jó érzéssel tölt el, az ajkai bizsergető érzést keltenek bennem.

-Ann én annyira akarlak!-szólal meg két csók között

Elkezdi csókolni a nyakamat majd visszatér a számhoz. Elkezdi levenni rólam a felsőmet és én is az övét. Kicsatolja a melltartómat és pár másodperc múlva már csak egy bugyiban vagyok. Játszadozik az egyik mellemmel míg a másikat a nyelvével körkörösen nyalogatja. A hasamra apró puszikat hint. Majd megáll a bugyimnál.

-Ann csak akkor csinálom ha te is akarod!

Válasz helyett leveszem a bugyimat és az újját odanyomom. Amint megérzi, hogy milyen nedves vagyok habozás nélkül már az egyik újja bent is van, a csiklómat pedig a szájával kényezteti. Kis idő múlva hangos nyögéssel élvezek el. Látom rajta, hogy már nagyon vágyik rám és érzem, hogy mennyire kemény már ott lent. Ezért közelebb húzom magamhoz és megcsókolom.

-Akarlak Alex- suttogom a fülébe
Több se kell neki, pár mozdulat és már bennem is van. Egyszerre nyögünk fel az élvezettől. Nemsokára egyszerre élvezünk el majd legurul rólam és mellettem kifáradtam terül el.

-Köszönöm, ez csodálatos volt - puszilom meg az arcát
-Szerintem is

-Aludjunk Alex
Megölelem és pár perc múlva már mélyen alszok.