Elrabolva

Korház 2.0

Monoton csipogásra ébredtem. Bár még homályos volt a kép de leesett, korházban vagyok. Körülnéztem, lassan, komótosan és láttam ahogyan a kezemből kilóg egy kis csövecske és infúzió csöpög rajta. Azonnal beugrott a kép ahogyan Oliver ott fekszik vérrel beborítva, fájdalmas arccal. Egy biztos ez a kép nem fog csak úgy elfelejtődni egyhamar. Nagyon fáradtnak érzem magamat bár fájdalmat nem érzek a sok fájdalomcsillapító miatt valószínűleg. Végre 10 perc után jött egy nővér érdeklődni a hogylétem felől. Ám ez engem nem érdekelt mivel élek szóval a kérdés már csak Oliver volt.
-Nővér, kérem mondja el hogy van Oliver?? Akit velem együtt hoztak be! Tud róla valamit??
-Neharagudjon kérem de nem rendelkezem bővebb információval, Oliver a sürgősségi osztályon van.
-Életben van??
-Ne aggódjon, mindent megtesznek az orvosaink, de nagyon mély sebe volt és túl sok vért veszített. Az orvosok amint tudták lekezelték a sebeit de ez nem azt jelenti, hogy túléli. Valószínűleg vérre lesz szüksége. Ennél többet tényleg nem tudok. Na de mondja ön hogy érzi magát?
-Úristen, vigyen oda! Kérem! - ekkor jöttem rá, hogy milyen fontos nekem Oliver. Ő az egyetlen aki tényleg segít nekem és mellettem áll mindenben. Tudom ott van Sofie is de ő semmiről sem tud. Szóval tényleg csak Oli van nekem.
-Nem bánom, viszont csak ha jobban lesz. Leghamarabb holnap lehet róla szó- mondta nekem meglágyult szívvel
ezután pedig elment.
Én pedig maradtam a gondolataimmal. Vegyes érzések cikáztak a fejemben. Tudtam, hogy életben van ami megnyugvást jelentett. De nagyon látni akartam őt. Nem is értem Alex mi a francot művelt és mégis mi baja van. Mi áll e mögött az egész mögött? Nem értek én semmit, Oliver mibe keveredett bele már megint?

Majd ismét jött egy nővér aki altatót adott be mivel felment a pulzusom és valami baj volt valamivel(meg se birtam jegyezni) szóval kiütöttek. Borzalmas álmom volt. Minden újra lejátszódott csak annyi különbség volt, hogy Oliver meghalt. Arra riadtam fel, hogy az orvos kelteget engem. Ennyire már régen nem örültem orvosnak.
-Hogy érzi magát?
-Jól, kérem vigyen oda Oliverhez!!
-Ne aggódjon, rosszat tesz az egészségének a felesleges idegeskedéssel. Csak magával törődjön. Most pedig megvizsgálom a varratot!

Miután az orvos végzett én utolsó elkeseredésmben ráirtam Oliverre reménykedve, hogy nála van a telefonja még ha kevés esély is volt erre.

Könnyekkel a szememben tettem le a telefonomat magam mellé reménykedve, hogy visszaír. Újra magam előtt láttam ahogyan ott fekszik Oliver. Gyorsan megráztam a fejemet és megpróbáltam enni a korházi kajámból ami rántott hús volt rizzsel és uborkával. Pár falatnál több nem igazán ment le a torkomon.
Pár perccel később üzenetet jelzett a telefonom. Rögtön felcsillant a szemem. Bár el kellett szomorodnom hamar mivel nem Oliver írt. Helyette valamilyen ismeretlen szám annyit írt, hogy " felejtsd el Olivert, legközelebb vége a játéknak "
Nagyon megijedtem de nem nézegettem inkább, vissza letettem a telefont és a gondolataimba mélyedtem. Erre érkezett még egy sms. Félve nyitottom meg azt, és kiderült ugyan arról a számról érkezett. Ezt írta az illető: "nem szeretem ha ignorálnak"
Inkább hagytam az egészet és próbáltam pihenni ami elég nehezen ment. Egy biztos, ha kijutok innen akkor az első dolgom az lesz, hogy lecserélem a telefonszámomat, mert nincs kedven ezekhez az üzikhez nyilvánvalóan.

[..]
Pár nappal később...
Az orvosok megengedték, hogy haza mehessek mivel már szinte jól voltam. A rossz hír az az, hogy Olivérről nem tudok semmit azon kívül, hogy valamilyen csoda folytán életben van. De végre eljött a nap, hogy hazamehessek ergo oda megyek ahova akarok azaz megnézhetem végre Olivert. Elvileg altatják őt mesterségesen és többszöri műtéten is átesett. Viszont az állapota stabil. Hazdunék ha azt mondanám, hogy nem félek, különösen attól a két üzenet feladójától. Egy biztos, ha nagyon elfajulnak a dolgok akkor rendőrségre megyek. Bár nem tudom kinek hisznek majd, egy ártatlan előéletűnek vs nekem. Bizony... szarban vagyok és nem kicsiben.

Sziasztoook! Sajnálom, hogy ilyen későn hozom az új részt és bár kicsit uncsi lett de ígérem próbálkozok <3 Jó éjszakát mindenkinek és sok szerencsét a holnapi naphoz! Puszii, köszönöm hogy vagytok nekem, ti akik olvastok nagyon sokat jelentetek nekem! Napi pozitív kis üzi: értékes vagy, szép vagy, meg tudod csinálni, bármire képes vagy! <3

(Remélem nincsen benne sok helyesírási hiba ha igen akkor sorry nyugodtan javítsatok ki)