Madison Parker-nek tálcán kínálják fel a lehetőséget, hogy végig követhet egy forma1-es szezont. Mások ölni tudnának egy ilyen lehetőségért de Madison nem szivesen megy el, mivel elég sok probléma hamozódott fel körülötte az évek során. Hiába próbál...
Sokan vannak. Nagyon sokan. Túl sokan. El kell innen tűnöm.
Ez járt a fejembe. De hogy hol is vagyok? Ahoz vissza kell menni az időben pontosan 2 héttel ezelőttre
2 héttel korábban
Ma van az idegesítő, akarom mondani tündéri hugom szülinapja. Na igen és ez mivel jár? Nagy család, csomó ajándék és sorolhatnám. Most is pont ajándékozás van.
-Jézusooooooom!!!!!- visított a hugom- Ezt nem hiszem ellll!!! Ez tényleg az????- folytadta a visongatást
-Kicsit hangosabban mert még nem szakdtt ki teljesen a dobhártyám-mormoltam az orrom alatt, amit szerencsére nem hallott meg senki se mert ha így lett volna alapos fejmosást kaptam volna.
Még legalább 10 percig visongatott a hugom de még mindig nem tudom, hogy mit kapott. Halkan megjegyzem, hogy igazábol tudnám mert anyukám mondta elvileg csak épp zenét hallgattam amikor mondta, hogy mit adunk ajándékba és pont telibe szartam, hogy mit mond, de lehet nem kellet volna.
-Na eltudod végre mondani, hogy mit kaptál ahelyett, hogy itt visitozol?-kérdeztem, vagy inkább morogtam a hugomnak, aki végre észere vett és óhajtott válaszolni
-Nos édes drága nővérem-kezdte, erre csak megforgattam a szemem és vártam, hogy folyatassa- Azt kaptam, hogy végig kisérhetem az egész forma 1-es szezont apával és veled amikor csak tudunk menni!!!- visitotta. A navégre komolyan nem lesz hallásom gondoltam és ekkor esett le mit is mondott.
-HOGY MIII???- Kérdeztem kissé hisztérikusan- Ez komoly?- néztem a szüleimre akik csak bólintottak- Nekem mért kell mennem??- kérdeztem mert ha öszinte akarok lenni semmi kedvem sincs flangálni különféle városokban sok ember között.
-Igen, így legalább nem itthon vagy az egész nyári szünet alatt, és megismerheted egy kicsit jobban a munkámat plusz a testvéreddek is több időt tölthetsz- mondta apa.
-De ez engem nem érdekel és semmi kedvem menni! És épp elég, hogy itthon el kell viselnem ezt!-akadtam ki. Jó lehet, hogy egy kicsit nyers voltam, de azért mégis!
-Hidd el én is jobban örülnék ha nem kéne majd az egész nyáriszünet alatt a fancsali képedet néznem- szólt be nekem a hugom.
-Te csak fogd be!- hurrogtam le és ezzel fel is mentem a szobámba és bezárkóztam.
Gondoltam lefürdök hátha az segít. Összeszedtem a cuccaimat és bementem velük a fürdőszobámba. Teliengedttem a kádat meleg vízzel és beszáltam a kádba. Ilyenkor mindig gondolkozok. Most is ezernyi gondolat cikázott a fejembe. Mért csinálják ezt? Már lassan tényleg azt hiszem, hogy direk csinálnak olyat ami nekem nem jó. Oké egy részről megértem mert a hugom tényleg régóta elakar menni egy ilyen versenyre? De attól még én mért kell, hogy mennyek velük? Több időt tölthetsz a hugoddal! Komolyan mintha nem lenne elég az az idő amit otthon töltünk el együtt, mivel egy házban élünk és össze vagyunk zárva. Ennél bénább indokot nem is hallottam. De úgy komolyan legálabb akkor valami jobbat ha kitaláltak volna vagy megkérdezték volna a véleményem, hogy van-e hozzá kedvem, de nem, nem mert így jobb. Végülis igazuk van, hülye vagyok és nem jövök rá. Végülis így nem keltenek kételyekt benne, hogy mért nem engedik, hogy itthon maradjak. De úgy komolyan alig figyelnek rám(oké ez kölcsönös de én álltalába mégis meghallom ha hozzám szólnak nem úgy mint ők) Most akkor ott ezen a versenyen figyelnének rám? Nem is ismernek az a legjobb. Mert mindig csak Livi mert végülis csak ő létezik ebben a családban. De mindegy is nem fontos, az sem, hogy mi van velem úgy semmi mintha nem lennék, majd csendben tűröm ezt is ahogy a többi dolgot is.
Ilyen gondolatokkal száltam ki a kádból és vettem fel a pizsimet. Ahogy bújtam be az ágyamba eszembe jutott, hogy nem is vacsoráztam, de ez igazából nem is érdekelt mert nem voltam éhes és már lusta lettem volna lemenni. Elővettem a fülhallgatómat és elinditottam a Spotiflyn a kedvenc lejátszási listámat, és közben olvastam.
Kedd (indulás előtt)
Most éppen a böröndöm felett görnyedek és azt ellenőrizem mindenemet eltettem-e. Hát igen, végül én is megyek. Még mindig nincs semmi kedvem hozzá de ez van, el kell viselnem. Közbe már kiderítettem, hogy hova is megyünk először, és szerencsére meg is jegyeztem. Először Azerbaijanba megyünk a pontos helyet már nem tudom. Ha úgy vesszük annyi jó van benne, hogy repülhetek, mert imádok. Valahogy megnyuktat ahogy a repülö ablakán nézek ki és amit látok akkor. Igazából minden ilyen magasabb helyet imádok. El is döntöttem ha megtudok "szökni" a napokban a szüleimtő akkor keresek majd valami magas helyet ahonnan gyönyörködhetek a kilátásból.
-Mennyi helyed van a böröndödbe még?-trappolt be a szobámba a hugom.
-Attól függ. Mért?- kérdeztem, de igazából tudtam miért.
-Mert nem fér már be az enyémbe 3 póló amit ezért neked kell hoznod-adta ki a parancsot én meg csak kikerekedtt szemekkel néztem rá.
-A kérlek meg a légyszíves már nem is létezik?-kérdeztem-De amúgy meg nem, nekem sincs elég helyem, még így se tettem be a cipőimet szóval nem tudok segíteni- és ezzel rácsaptam az ajtót. Bunkó voltam? Igen, mint mindig. Megérdemelte? Igazából nem, de én élveztem, na jó ez eléggé köcsögül hangzott de ez van, ilyen vagyok. De ha úgy vesszük még tényleg nem pakoltam be a cipőim és legalább kettőt szeretnék vinn és már tudom is melyik kettőt. Gogyrsan kikaptam a szekrényből a fekete converse-em és a színtén fekete Air Force 1-omat. Kettő kedvenc cipóm és imádom őket! De tényleg! Hát igen, cipő bolond vagyok dehát ez van, inkább mint pl.Formula 1 bolond, az sokkal drágább. Már eleve csak egy jegy horror áron van, de ha úgy veszzük mi ingyen megúsztuk hála az apánknak. Meg akkor a csapat vagy milyen pólókról, sapkákról meg még nem tudom mik vannak de azokról se beszéljünk, szerintem azok is elégge dárgák, vagy lehet, hogy Liv választ direkt csak drága cuccokat (mert ahoz azért lusta vagyok, hogy utána nézzek) de ebből is lejön egy kicsi, ugyebár az apám miatt, de ezt már kell fizetnünk.
Mégegyszer megnéztem mindenem megvan-e aztán elmentem letusolni és mentem is aludni. Igaz, hogy még csak 8 óra de hajnali 2-kor kelünk mert 4 kor indul a gépünk és legalább 15 perc ameddig a szörny felkel, akarom mondani ameddig a hugom, Livi felkel és megint legalább 15 perc amíg felöltözik ez így legalább fél óra és a reptérre vezető út is annyi ha szerncsénk van és még a reptéren is át kell esnünk ezeken a rutin cuccokon. Szóval igen, elmondhatom, hogy egyszer 8-kor feküdtem le aludni. (mert elégge rossz alvó vagyok és minig eltolódik a lefekvés)
-----------------------♡-----------------------
Itt az első rész, remélem tetszik! Bocsánat ha van benne esetleges helyesírási hiba, és minden kritikát elfogadok 2022.04.14
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Még annyi, hogy ez a versenynaptár szerint fog menni a történet. Nem tudom, hogy ez pontos-e de most eszerint megyünk Ja és a könyvbe nincs a koronavírus!
