Sárkányok Éneke☑️

7.

Jace:

Két hétig jártam az északi várakat, senki se hallott a lányomról vagy Willről. Királyvárba tértem vissza, Maegor kivételével minden kereső ott volt már.
- Ezt a levelet ma reggel hozta egy holló. - nyújtotta felém a pergamen darabot Visenya könnyes arcal.
- Mi áll benne? - jött be Aegon a Kistanács termébe.
- William feleségül vette Daeneryst és Alyssat is. Igényt tart a trónra feleségei és apja által, akit Aemond Targaryennek nevez meg. Az új hódítónak képzeli magát. - köpte a szavakat anyám. Szemei lángoltak a dühtől.
- Az nem lehet... - támolyodott meg Aegon. Az asztalba kapaszkodott, hogy ne essen össze.

Daenerys:

Meztelenül ébredtem arra, hogy sikólt valaki. A vékony takarót magam köré fogva felálltam az ágyból. Meereenbe voltam, az ablakon kinézve láttam a város közepén magasodó piramist. Próbáltam kinyitni az ajtót, de zárva volt. A nő tovább sikítozott a másik szobában. Beleborzongtam a hangba, de tovább kémleltem a szobát. Fegyver után kutattam, vagy valami éles tárgy is megfelelt volna, amivel megtudom védeni magam.
Az ágyon, a fésülködő asztalon és a kanapén kívül nem volt semmi más a szobában. Még a hajtűim is eltűntek. A sikítás abba maradt.
Léptek hangját hallottam, gyorsan visszamásztam az ágyba és alvást színleltem.
Nyílt az ajtó, valaki bejött, majd mellém feküdt.
Éreztem, hogy érdes kezek simogatják az arcom és a hajam.
- Ne félj, szerelmem, elmúlt a veszély. Mostmár csak ketten vagyunk. - suttogta a fülembe. Kirázott a hideg, mert tudtam mit jelent ez.

Jace:

Három nappal később tért haza Maegor. A trónteremben voltunk mindannyian, mikor belépett. Egy fehér anyagba csavart testet tartótt a karjaiban. Visenya és Rhaena is felsikóltottak. Lehajtott fejjel tette le a trón elé a halottat.
- Alyssa az, két napja találtam rá a Meereeni partok mentén. Egy Targaryen lobogó volt kitűzve melléje és Will új címere. - dobta le a vállára terített zászlót, mintha égetné a kezét. Kék alapon egy fekete kétfejű sárkányt ábrázolt, aki beleharap az egyik nyakába.
- A húgunk még mindig nála van. - toporzékolt dühében Aegon.
- Holnap indulok Meereenbe, ha áldásodat adod rá, királynőm. - hajtott fejet Maegor a nagyanya előtt.
- Menjetek, hozzátok vissza az unokámat. - dőlt hátra fáradtan a nő a trónon. Betegsége és gyásza mely árkokat hagytak a szemei alatt.

Daenerys:

- A testvéreid eljönnek érted. - suttogta a fülembe Will. Az ölében ültem a kandalló előtt, behízelgően simogattam, de le sem vettem a szemem a piszkavasról.
- Jöjjenek csak, te majd megvédesz. - nyomtam ajkaimat a nyakára.
- Bár Alyssa is ilyen okos lett volna, akkor még itt lehetne velünk. - mosolygott rám, majd hevesen megcsókolt. Hányingerem volt minden érintésétől, de ha élni akartam el kellett türnöm. - Mindenki csak megvetett engem, Aemond Targaryen fiát. Most térdem előtt fognak csúszni, még a te drágalátos nagyanyád is.
Letépte a hálóruhámat, majd ölébe ültetett neki háttal. A könnyeimet visszatartva mozogtam rajta, ahogy kérte. Közben végig a tüzet néztem és az Istenekhez imádkoztam, hogy minél hamarabb vége legyen.
- Minél hamarabb teherbe kell ejtenem téged. - markolta meg a nyakam, hogy közelebb huzzon. Egy mosolyt erőltettem az arcomra, miközben a melleimet simogatta. Belenyögtem az érintésébe, azt akartam, hogy elhigye élvezem.
A földre térdeltetett, az arcom nagyon közel volt a tűzhöz. Úgy helyeszkedtem, hogy a vasrúd a kezem előtt legyen. Beletépett a hajamba, mire felsikítottam. Ő az élvezetemnek tudta be és folytatta. Ekkor a kezem a piszkavas fele nyúlt.
- Felség, sárkányok tüntek fel az égen! - rontott be az ajtón egy őr.
- Várj, mindjárt megyek. - lökött rajtam egyet az őr előtt a férfi. A szégyentől égett az arcom, lesütött fejjel csendben türtem amíg végez és feláll.
- Kisérd a feleségem a szobájába. - hagyott ott az őrrel.
A karosszékre terített takarót magamköré csavarva mentem a szobám fele, a piszkavasat a szorosan a szövet alatt elrejtve, közben magamban rimánkodtam, hogy ma öljék meg a férjem.