26.

164 3 0
                                    

Pizsamaban jöttem ki a fürdőszobából, és lementem Aidenhez. A kanapén ült és a telefonját nézte.
- Hé!
- Igen?
- Tényleg itt alszol?- kérdeztem zavartan, mire fel nézett rám és elmosolyodott.
- Igen
- Oké - bólintottam, majd zavartan néztem a szemébe.- Jó éjszakát!
- Holnap ebédre megyünk anyuékhoz, ha az úgy jó
- Oké
- Jó éjszakát, baby- mosolygott, mire bele túrtam a hajamba, majd fel mentem a szobámba.
Sóhajtva ültem le az ágyamra, és megnéztem mi újság az Instagram oldalon. Tele van új követőkkel, likekokkal. Bírni fogom ezt? Eszembe jutott Aiden ötlete, hogy költözzek hozzá, így azon kezdtem el gondolkodni. Vajon milyen lenne? Jó? Vagy szörnyű? Mondjuk szerintem egyértelmű, hogy rohadt jó lenne.
Ezzel a gondolattal aludtam el.

Másnap Aiden ébresztett. Mondjuk csak annyit hallottam, hogy egyfolytában a nevemet mondja, majd egyszer csak meg ráz, mire fel kapom a fejem.
- Jesszus, mi az már?
- Mennyit tudsz te aludni!?
- Biztos vagyok benne, hogy te többet szoktál
- De amikor időhöz vagyok kötve, akkor fel kelek időben!
- Ezt hogy érted?
- 11:02 van és ebédre megyünk anyámékhoz.
- Basszus - pattantam fel és a szekrényemhez ugrottam.- Mit vegyek fel?
- Ami takar mindent
- Pedig fehérneműbe akartam menni- néztem rá cinikusan, mire szét tárta a kezét.
- Tőlem aztán, de azt azt hittem nekem tartogatod - vigyorgott, mire fogtam egy pólót és hozzá vágtam.
- Tudod jól, hogy az ilyen vicceket nem szeretem
- Jó, na bocsi- röhögött, majd az ágyamon ülve figyelte, ahogy keresek magamnak ruhát.
Fogalmam sem volt, hogy mit vegyek fel. Mit kellene. Gondoltam, hogy úgy megyek, mintha suliba mennék, de rájöttem, hogy Aidenék inkább egy gazdagabb család, így valami elegánsat kellene.
- Ma még eldöntöd?
- Anya nem keresett?
- Ööö, nem- nézte meg a telefonom, mire bólintottam.
- Oké, akkor még ott van nagyinál
- Na, de mikor végzel már?
- Aiden, ne idegelj kérlek, hanem segíts- túrtam a hajamba, mire Aiden felkelt és mögém sétált. Átkarolta a derekam hátulról és magához húzott. Nyomott egy puszit a nyakamra, majd a fülemhez hajolt.
- Tök mindegy mit veszel fel, így is úgy is gyönyörű vagy
Zavartan elmosolyodtam, majd megakadt a szemem egy fekete ruhán.
Ez lesz az.

Szívedig Látva Où les histoires vivent. Découvrez maintenant