holdnegyedekben árulják dobozra az érzéstelenítőt. ezért most csend van. a sötétség száját becipzározod, és a szőnyeg alá gyömöszölöd. innen pont eltakarja a kilátást.
holdutcákban vágják precíz kockákra azt, amiről lehetetlenség beszélni. minden nap bekapnak egyet. így később jön el az érzés. kis halálok. szürke foltok a leveleken.
tisztán látható. tudod, hogy ha ez a holdszelet nem volt elég ahhoz, hogy megszeress, arra sem lenne jó, hogy ellopja a fényt. bedobozolni sem tudná.
csak neked dorombolnak szüntelenül a sötétség macskái. lábadhoz dörgölőző rémek.
nálam csend van. a sötétség ott kushad a szőnyeg alatt. eltakart kilátás, egyetlenegy precíz falat. csak bújj el a holdnegyedek ezüstutcáin, és soha, de soha ne nézz vissza.
YOU ARE READING
opálmagány
Poetry„lassan megeszed a fekete, hideg földet, hogy titokban egyszerre hozhassa el neked a hideget, a forrót, a lázat, amit szeretsz" - Székely Örs (borító: Tomoko Nagakawa)
