Annie haho- hallottam meg Max hangját miközben próbál felébreszteni és kezével simogat.
Jajj mennyit aludtam- kérdeztem kómásan.
Jo reggelt Csipkerózsika- nevetett Max - ideje lenne készülődnöd- folytatta.
Miii- ültem fel hirtelen.
Igen, már péntek van hugi- nevetett tovább - van egy órád elkészülni.
Jojo Maxi sietek- pattantam ki az ágyból és egyenesen a fürdő felé vettem az irányt. Gyors zuhanyzás után fogat mostam és egy gyors sminket feldobtam, púder, bronzosító, picike tus szempillaspirál. A bőröndből még nem sikerült kipakolnom így onnan kikapva egy sötét színű farmert és a babakék pólót pedig abba tűrtem be, a kedvenc bézs táskámba beleraktam a pénztárcám, telefonom és kész is lettem.
Jó reggelt - köszönöm a többieknek akik már lent reggeliztek.
Jó reggelt - köszöntöttek ők is.
Annie szivem gyere reggelizni- szólt Sophie.
Rápillantottam az órára ami már 7:55 mutatott így már nem volt időm, de nem is bántam mivel ilyen korán nem is tudok enni.
Nem vagyok éhes és Max is mindjárt is- válaszoltam. Végszóra meg is érkezett Maxi.
Mehetünk? - kérdezte.
Persze- sóhajtottam egy nagyot, de egy mosoly kúszott az arcomra, mire a körülöttem lévő emberek szája is mosolyra húzódott.
Szép napot drágaim!- jött oda Sophie és mindkettőnk arcára nyomott egy egy puszit. - Max fiam légyszíves vigyázz magadra - ölelte meg és valamit a fülébe súgott.
Sziasztok- köszöntünk el egyszerre.
Ahogy kiléptünk az ajtón a Max Honda autójához léptünk és be is pattantunk majd Zandvoorti pálya felé vettük az irányt. A kocsiba szokásunkhoz hűen énekelni kezdtünk jöhetett bármilyen szám mi teli torokból énekeltük. Ez segített mindkettőnknek, hogy ne legyünk feszültek.
Mit mondott anyukád mielőtt elköszönt? - kérdeztem rá.
Aki kiváncsi hamar megöregszik - szórakozott
Na Max légyszi mond el - szinte már könyörögtem neki, mert kiváncsi voltam rá.
Jó, azt hogy vigyázzak magamra és rád is figyeljek rendesen - mondta
Figyelj Max ez nem az a nap ahol az a fontos, hogy velem mivan hanem az, hogy veled minden oke legyen jó! Nem kell figyelni rám sőt kérlek meg ne tedd, koncentrálj magadra légyszíves. - fejeztem be és elég határozottan mondtam a monológom és remélem elért az agyáig és felfogta, hiszen nekem tényleg az a fontos, hogy vele minden rendben legyen.
Jól van, felfogtam - forgatta meg a szemeit.
Láttam rajta, hogy nem nagyon tetszett neki, de ez van el kell fogadnia.
Az út további részében folytattuk az éneklést.
Max- szólaltam meg mielőtt leállította volna a kocsit- te menj csak én meg majd megyek utánad- fejeztem be mondatomat mire elég értetlen fejet vágott a fiú - nem szeretném ha elkezdene itt mindenki kavargatni, hogy velem együtt érkeztél meg.- magyaráztam meg.
Engem az egyáltalán nem érdekel, hogy mások mit mondanak.- mondta.
Tudom Max, de én akkor sem szeretném- próbáltam meggyőzni.
Jó, rendben ahogyan szeretnéd- mondta aminek nagyon örültem - akkor a boxhoz gyere és a kocsikulcsot is hozd magaddal - nevetett, mert már volt rá példa, hogy kulcs nélkül indultam el otthonról es utánam kellett hoznia.
Persze, hogy viszem- nevettem én is.
Akkor majd gyere jó- biccentett felém.
Jojo megyek majd- mosolyogtam rá.
