Csak egy cigaretta

Végzetes Osztálykirándulás 1/3

❗A novella elolvasásához egyáltalán nem szükségesek az előismeretek! Viszont, ha érdekelne még egy történet Szakival, Somával, és Barnival keresd a Titkok Tábora c. könyvem.
Jó olvasást 🥰

"Adjatok még inni jöhet vodka meg a sprite.
Nem akarok húszezerért terapeutát."
Manuel - Terapeuta (feat. Mxrci)

Gréti

Osztálykirándulás.
Ez most nagyon komoly lesz. Az tuti. Tizenegyedikesek vagyunk, vagyis ez lesz az utolsó kirándulásunk.
Egyébként, ha belegondolok ez az osztálykirándulás nem pontos szó.

Mivel a mi giminkben az osztályok kég csoportra vannak osztva. A mi csoportunk az "emelt bioszos" csoport. Röviden: elvárás, hogy emeltezz bioszból, ha nem húzás van.
Csoportkirándulás.
Ez nagyon szrul hangzik. Hiába vagyunk tízen, inkább használjuk az osztálykirándulás szót.

Ilyeneken és ehhez hasonló dolgokon agyaltam, amíg a fogamat mostam.
- Széphalmi Gréta! Mindjárt indulunk!! - hallottam meg anya éles hangját. Hogy tud korán reggel üvöltözni?
- Minyá készz vaok! - kiáltottam fogkefével a számban. Majd egy nagyot köptem, és fáradtan léptem ki a fürdőből.

Hát igen. Nem valami sokat aludtam, mert hát reggel pakoltam be. Anya már tényleg készen állt az indulásra, mintha ő menne kirándulni. Utcai ruhában volt - vagyis volt rajta cipő - haja szépen megfésülve, kezében a kocsi kulcs.

- Csipkedd magad! - tette kezét fenyegetően a csípőjére.
- Jó - vágtam rá hepciáskodva.
- Ha ilyen lesz a tempód az átszállásokkor is - motyogta az orra alá.
Felhúztam a cipőm, a vállamra kanyarítottam a táskám, másik kezemmel pedig a bőröndöt húztam.

Noel

Már szinte indulásra készen álltam. Éppen a vodkát csomagoltam.
- Kettő törölközőbe tedd, nehogy kifoljon - okoskodott apa.
- Ha vodkás lesz a ruhád, te mosod ki! - kiáltotta anya.

Megfogadtam a tanácsukat. Majd fogtam a bőröndöt és a gitáromat. Elindultam.
- Majd jövök - intettem egyet.
- Hová is mennek? - súgta apa anyának.
- Mit tudom én - legyintett.
Nem tudtam elkerülni az elkerülhetetlent.

Egy hatalmas cuppogós puszit nyomott a fejemre.
- Érezd jól magad! - adott anya még egy ölelést is.
- Azért még nem akarunk nagy szülők lenni! - tette hozzá apa.
- Előbb kijárom az orvosit - vigyorogtam, és becsaptam magam mögött az ajtót.

- Végre - fújtam ki az eddig bent tartott levegőmet. Három nap a szülők nélkül, de még sincs szülinapom? Komótos léptekkel indultam el a vasútállomás felé. Elég közel lakok hozzá, még csak sietnem sem kell.

A reggeli hűvös szél borzolta a hajamat. A kis madarak vidáman csiviteltek. A Napocska felhők mögé bújva kukucskálta a vasútállomás elé érkező álmos diákokat. Nem volt valami nagy élet - persze a mi csoprtunkon kívül, őket hamar kiszúrtam - csak néhány ember ráncigálta maga mögött a bőröndjét. Még egy kicsit ködös volt az idő. Ez akár lehetett volna egy zombis film első jelenete is.

Lassan somfordáltam Gréti mögé. Észre sem vett igazából, Diával, Aidával és Laurával beszélgetett. Először Laura virító sárga hajtűjét vettem észre.
Gréti persze, gyönyörű volt, mint mindig. Egy fekete garbót viselt, egy trapézszárú farmerrel. Szőke haja hullámosan hullott a vállára, feje tetején napszemüveg.
- SPRITE? - ragadtam meg hátulról a vállát.
- BAZMEG! - nevetett fel ijedségében.
- Na de, Széphalmi Gréta - fordult felénk Ofő.
- Elnézést - kuncogott fel halkan.

- Nem válaszolnál a kérdésemre? - fontam keresztbe magam előtt a kezem.
- Mi van? - dörzsölte meg álmosan a szemét. A füléhez hajoltam:
- Hoztál sprite-ot a vízhez? - A víz persze a vodka álneve.
- Ja, igen - vágta rá. - Hoztad a vizet?