A Bűvész Halála 1/2

13 2 0
                                    

A novellához szükséges a Rabmadár c. könyvem! Jó olvasást!

Roni

Újra suli. Nekem ebből már ennyi bőven elég volt. Semmi kedvem újra ezt a cirkuszt hallgatni:

"ÉRETTSÉGI!!! ÉRETTSÉGI!!! TANULJÁL MER SEMMI NEM LESZ BELŐLED!"

De mi van akkor, ha nem tudom, hogy mi lesz belőlem?

Tényleg nem tudom. Az angolt szeretem és jó vagyok belőle. Elmegyek anglisztika szakra az egyetem. És utána mi lesz belőlem?
Mit csinál egy anglisztikus? Ha egyáltalán van ilyen szó? És nem is biztos, hogy ezt akarom.

Nem tudom, hogy mit akarok.

Ilyen dolgokon elmélkedtem, az ágyamon feküdve és a plafont bámulva. Hazel nincs itt mellettem. Elment egyetemre. Én meg egyedül maradtam. A videochat nem elég.

Hiányzik. Minden hiányzik tőle.

Mindjárt csörög az ébresztőm. És újra kezdődik a mókuskerék.

- JÓ REGGELT ELVTÁRSAK! ÉBRESZTŐ FÖL! A KOPASZ KRVA HÉTSZENTSÉGIT! KIPATTANI AZ ÁGYBÓL! MÉR TALÁN MAJD ÉNEKLEK MAGUKNAK? HOGY VÁR A MUNKA VÁR?! VÁR A MUNKA VÁR?! NA PATTANJANAK KI AZ ÁGYBÓL! AZ ISTEN BSSZA MEG! AZTÁN IRÁNY DOLGOZNI A KRVA ÉLETBE!

- Ja, a krva életbe - nyomtam ki az ébresztőt. Erősen megdörzsöltem a szemem. Nem ébredtem fel. Kómásan mentem ki a konyhába. Mintha másnapos lettem volna. Aha, mert az voltam. - Jó reggelt - motyogtam.
- Jó reggelt! - köszönt rám egy friss és üde hang. Akinek nem kellett volna itt lennei.

Ábel, a bátyám.

- Nagyon pocsékul nézel ki - nyomott egy bögre kávét a kezembe.
- Ősök? - huppantam le a székre, közben nagyot kortyolva a kávéból.
- Elmentek "nászútra", tudod - magyarázta. De látta a fejemen, hogy nem értem. - Hogy rúgtál be ennyire?
- Nyárzáró volt! Na - ásítottam egy nagyot.

- És amúgy te minek vagy itt? - ásítotttam egy nagyot.
- Nem látogathatom meg a hugicámat?
- Megteheted, de ez nem jellemző rád - fontam össze magam előtt a kezem.
- Elviszlek suliba - kortyolt a kávéjába.
- Na ez - nevettem - még jobban nem jellemző rád.

- Miért vagy itt? - kérdeztem komolyan.
- Készülődj el, aztán - mosolygott, elharapva a mondat végét.
- Én egy független - álltam fel hirtelen - erős nő vagyok - mutattam magamra - és el tudok menni egyedül az ultra elit gimimbe - indultam vissza a szobámba.

- Milyen volt a tegnapi buli? - kiáltotta a szobámba.
- Amire emlékszem az jó volt - vallottam be, miközben a retek matrózblúzt öltöttem magamra.
- És valaki esetleg? - kérdezte már jóval halkabban. De mégis hallottam.

- Hazel még továbbra is a barátnőm - mondtam kissé jobban erőteljesen, mint azt szántam.
- A távkapcsolatok nem működnek és...
- Ne szólj bele az életembe! - ordítottam, becsapva az ajtót.

Sosem készültem el ennyire hamar. Továbbra is gyűlölöm mazrózblúzt és a szoknyát. Egy vászontáskába beledobtam a kulcsom, a pénztárcám a telefonom és még a bizit sem felejtettem el.
Már indultam volna a buszhoz, amikor Ábel hirtelen elkapta a karom és visszahúzott.

- Vigyázz magadra és... - mondta halkan.
- Tudok vigyázni magamra! - rántottam ki a kezem a szorításából. - Nem vagyok öt éves! Na csá - csaptam be az orra előtt az ajtót.

Ekkor még csak nem is sejtettem, hogy ez a nap nem úgy fog telni, mint ahogy terveztem. Egyszerűnek terveztem, átlagosnak. Gondoltam veszek valami péksütit a pékségben. Aztán buszra szállok, egy kis reggeli hering parti. Onnan a suliba sétálok. Meghallgatom az uncsi évnyitót. Aztán Ofő is mond valamit, majd berúgunk a csajokkal. Megérdemeljük. Végzősök lettünk. Aztán videochat Mogyival.

Már láttam a pékséget. Egy fehér furgon állt meg mellettem. Egy bűvészruhába öltözött csávó szállt ki az anyósülésről.
- Excuse me - szólított meg halkan. - Would you mind giving me some information?
- Öhm - fordultam felé. - No, not at all - vontam meg a vállam. Elpirult.
- Sorry, you're just so gorgeous - hajtotta le a fejét.
- I'm in a relationship - fordultam el és már a pékség kilincséért nyúltam. - Sorry, I have to go now.

- Nem mész sehova - suttogta, a vállamat megragadva.

Pár perccel később
Bűvész

Az altató rögtön hatott. Kiütve feküdt a furgon csomagtartójában. Lélegzet visszafojtva ültem mellette. Apa rögtön gyújtást adott és elhajtottunk.

Meglep, hogy Barta Ábel, a sztárnyomozó nem tett semmit. Érdekes.

Egy kisebb kihagyás után, itt vagyok egy újabb novellával! Remélem tetszett! ❤️❤️🥰
Ez a végzős év egyenlőre a legbrutálisabb valaha... De igyekszem hozni a befejező részt. Meg persze a Titkok mindenhol vannak következő kötete is majd érkezik.
Egyszer valamikor😂
Addig is kitartást mindenkinek! Remélem nektek nem ennyire gázos a suli meg minden. ❤️

Csak egy cigaretta Where stories live. Discover now