Jegulus

10

James szemszöge

Beszívtam az esti hűvös levegőt, és elnyomtam a cigit az oszlopon. Az iskola világító tornyaira meredtem. Már egy órája itt álltam és Regulus sehol. A kezemben szorongatott gyűrűre néztem. Zsebre vágtam. Már épp indultam volna vissza amikor valaki kicsörtetett a bokrok közül.

-Diana, majdnem elkapott.-Lihegett Regulus.

Elnyomtam egy megkönnyebbült mosolyt, majd neki dőltem az oszlopnak. 

-Túrázgatunk? Új hobbi?-Bámultam a bokrokra.

-Ha, ha. Marha vicces vagy. Na add vissza a gyűrűm.-Tartotta ki a kezét.

-Előbb gyere.-Indultam meg a rengeteg felé.

-Hülye vagy? Én oda be nem megyek!-Tiltakozott.

-Szerintem anyád nem örülne, ha megtudná, hogy nálam van a gyűrűd.-Mutattam fel az ékszert. 

-Óh, hogy én mennyire utállak!-Emelte a csillagos ég felé a tekintetét.

-Dehogy utálsz, gyere már!-Intettem neki, és begázoltam az erdőbe.

A fák között csörtettem előre, Regulus pedig méltatlankodva követett.

-Ha tönkre megy a cipőm, kifizettetem veled!

-Mindjárt ott vagyunk.-Szóltam neki hátra. 

Pár lépés múlva a fák ritkulni kezdtek, és egy tóparthoz értünk. A hold pont  a tó fölött volt, így a víz színe ezüstösen csillogott. Leültem a fűbe és megvártam, hogy Regulus is ideérjen. 

-Soha többet nem jövök veled...azta...-Állt meg mellettem. 

-Ülj le.-Rántottam le a kezénél fogva.

-Miért hoztál ide?-Ráncolta a homlokát. 

-Több okból is.-Vettem elő a gyűrűt.-Látod a tavat?

-James, itt van az orrom előtt nm vagyok vak.-Forgatta a szemét.

-Gyönyörű igaz?

-Baszki, igen, az. Miért vagyunk itt? Ugye nem akarsz megint lesmárolni, mert ha igen akkor én...

-Fogd már be! Szóval ez a tó elképesztő, ragyogó és lenyűgöző. De tudod mi van a felszín alatt? Mérgező víz és egy csomó gyilkos hal. Nyomasztó sötét, és a növény labirintusként nő az alján. Te vagy a tó.

Regulus megütközve nézett rám.

-Most...most ezt nem értem.-Rázta a fejét.

-Gyerünk! Okos vagy, gondolkozz. Kívül tökéletes vagy Reg, de belül mérgezett. Viszont ez a tó sem volt mindig ilyen, ahogy te sem. Valamikor ennek a tónak a vize olyan tiszta volt, hogy látni lehetett az alját, és akár horgászni is tudtál volna benne, de miután az erdőt ellepte a mágia és a sötétség, a tó vize mocskos lett és mérgező, veszélyes. Tudod...ahol laktam, ott is volt egy ilyen mérgezett tó. Ki akartam tisztítani, de soha sem sikerült, nincs akkora erőm, hogy egy ilyen tavat megtisztítsak, de Reg, én nem ezt a tavat akarom megtisztítani, hanem a tiédet. Nem tudom miért, de úgy érzem ezt kell tennem.-Fejeztem be, és bele dobtam egy követ a vízbe.

-Nem kell megmenteni James. Nem  vagyok bajban.-Rázta a fejét.-És ne hasonlíts egy tóhoz, ez bizar. 

-Ahogy gondolod. De nézz csak át a tó másik oldalára.-Feküdtem el a füvön.-Tudom, hogy te is látod őket.