Jegulus

22

James szemszöge

A klubban voltunk, Regulus is hajnaldó volt velünk lenni, mivel így szemmel tudta tartani Arthurt. Persze, még véletlenül sem miattam. Ő egy fotelban ült én meg felette álltam és rosszallóan néztem Arthur istent ahogy mindenki nyalizik neki. 

-Mekkora pöcs, elvette az összes szövetségesem.-Morgott Regulus.- Ravasz, nagyon ravasz.

-Legalább most egyet értünk.

Arthur egy nagy asztalnál ült, és körülötte volt konkrétan az összes Griffendéles. Aztán belibegett egy angyal a terembe. Lili. De beszarsz! Ő is Arthurhoz ment, Arthur meg kezet csókolt neki. Lili nevetett. Megölöm. Mármint nem Lilit...

-Már Lili is? Ez komoly? Azt hittem több esze van!-Sóhajtottam. 

-Ugyan már, amint látod hirtelen mindenki elfelejtette hogy létezik az agy nevű szerve. Szerinted hipnotizálja őket?-Tűnődött Regulus.

-Annyira örülök baby hogy velem vagy!-Öleltem át hátulról és hatalmas csókot nyomtam a homlokára. 

-James! Ezt...Arthur kiszúrt minket. Minket néz.-Súgta nekem. 

Fel pillantottam, és össze néztem Arthurral. 

-Sirius azt mondta Arthur nem meleg.

-Nem is arra gondol...várj! Várj, most int, hogy menjünk oda!-Regulus felállt, mintha Arthur egy láthatatlan kötélen húzná magához.

-Te komolyan oda mész?-Tártam szét a karom.

-Erre vártam, mióta megláttam! Beszélnem kell vele!-Sietett. 

Most még jobban utáltam Arthurt. Nem hiszem, hogy Arthur király ekkora pöcs lett volna. Én is lassan oda somfordáltam, mert nem akartam lebuktatni az ellenszenvem. Kitudja, még a végén ellenem fordítja az egész iskolát. Ha így folytatja nemsokára ő lesz az igazgató. 

Pár pillanattal később Arthur felállt, és Regulus csalódottan jött vissza.

-Na? Megtudtad a hatalom titkát?

-Mázlista rohadék vagy. Veled akar beszélni.-Morgott. 

-Velem?-Képedtem el.

Arthur kisétált a teremből. Gyanakodva, de utána mentem. Arthur egy oszlopnak támaszkodva várt.

-Nem kedvelsz engem James.-Nézett rám szomorúan.

-Miből gondolod?

-Ugyan már! A vak is látja! Az a baj, hogy elvettem a reflektor fényed igaz? És a barátaid, velem vannak. Megértem. Bele sem gondoltam, hogy ez neked rosszul eshet, de most már látom, és tényleg sajnálom James. Nem irányíthatom senki cselekedetét, hogy hová menjen és kivel beszélgessen, de talán jobb ha meghúzom magam. Azt hiszem, saját baráti kört kell szereznem, sajnálom, hogy a tiéd elloptam. 

Meglepően őszinte arcot vágott. Hogy van pofája ilyen őszintén bocsánatot kérni?!

-Hát...köszönöm, talán elhamarkodottan ítéltelek meg, csak tudod, tényleg hiányzik, hogy minden a régi legyen.-Motyogtam.

Nélküled lenne minden az igazi.

-Nem akarok, haragosod lenni.

Ki használja manapság azt a szót hogy haragos?

-Én sem.

Arthur kezet nyújtott nekem, én meg vonakodva megráztam. 

-Ha már így, kibékültünk. Amm...kérnék tőled valamit.

Elmész te a faszba.

-Mond csak.-Mosolyogtam rá.

-Amm, láttam, hogy te meg Regulus...ami teljesen rendben van, és én a lányokhoz vonzódom, csak, hogy ne érezd, hogy hátsó szándékaim vannak. Viszont, ha te így rendben vagy...Sirius mondta, hogy elég jól ismered Lili Evanst...

Sirius egy kibaszott áruló, te meg egy pöcs.

-Szóval, gyönyörű lány.

-Igen az.-Bólintottam.

-Amm, szerinted lehetséges lenne, hogy én meg ő...

Nem.

-Hát...nem tudom haver...Lilinek inkább az ilyen másféle fiúk jönnek be, talán a barna hajúak,  a szemüvegesek, tudod milyenek ezek...

-Jah, persze értem én. De talán megpróbálhatnám. Nem tudod mit szeret? Vagy hogy vehetném le a lábáról?

Mindjárt én veszlek le a lábadról egy hatalmas nagy pofánbaszással. 

Aztán eszembe jutott valami. Lassan és nagyon szélesen elmosolyodtam.

-Ami azt illeti, talán tudok segíteni.

-Komolyan!? Király vagy!-csapott a vállamra.

-Azt hallottam, Lili szereti a begóniát, de nem a muglik által termesztettet, hanem tudod a másikat.-Lili allergiás volt a begóniára. Sajnálom Lili, de csak téged védelek meg. 

-Komolyan?! Ez nagyszerű! Köszönöm James, nagy vagy!-Azzal elsietett. 

-Ó de még milyen nagy.-Vigyorogtam elégedetten. 

Nem tudom miért nem akartam, hogy össze jöjjön Lilivel. Lili jobbat érdemel. 

Mikor vissza értem a terembe, Regulus azonnal letámadott. 

-Na?

-Bocsánatot kért amiért ellopta a barátaimat.-Mondtam.

-Ennyi?

-Ennyi.

-Semmi, hogyan jutottam hatalomra, vagy hogyan irányítsunk másokat...

-Merlinre! Nem Hitlerrel készítettem interjút!-Nevettem fel.

-Pedig azt is meghallgattam volna.-Húzta el a száját.

Nevetve átöleltem. 

-És? Eljössz a bálra igaz?-Kérdeztem.

-Nem tudom. 

-Regulus! Egy hete nem tudod! Kérlek!-Néztem a plafonra.

-Holnapra megmondom.-Ígérte.

-Ma estére. Különben Arthurt hívom el.

-Akkora fasz vagy James! Jó ma este.-Egyezett bele.