𝐒𝐦𝐢𝐥𝐞 | 𝐣𝐢𝐤𝐨𝐨𝐤 ✓

𝙬𝙖𝙣𝙩𝙚𝙙

azt mondják, minden szerelmi történet gyönyörű,

───

Jimin keserűen elmosolyodott, emlékezve arra az időre, amikor jungkook felébredt a kómából, sötét gömbjei kinyíltak, és a másik tekintetével találkozott.

"jungkook?"-lihegte egy kicsit Jimin, kiegyenesítette a testtartását az ülésből és felállt, hogy jungkook felé sétáljon.

a fiú szemében zavartság és félelem keveredett, ahogy reflexszerűen elhátrált Jimintől.

"jungkook, istenem, végre felébredtél" - suttogta a másikat, azonnal ölelésbe vonva, amitől az említett fiú szeme elkerekedett, ahogy a kezei megpróbálták megfogni Jimint.

amint Jimin elhúzódott, látta, hogy az ismeretlen fiú könnybe lábadt szemei édesen mosolyognak rá.

"Annyira örülök, hogy ébren vagy jungkook-ah"

"Um, megkérdezhetem, ki vagy?" - Jungkook hangja még mindig gyenge és halk volt, a hangjában bizonytalanság volt.

Jimin mindentudó pillantást vetett rá, és keserűen elmosolyodott.

"Jimin vagyok. Nem emlékszel rám, ugye?"

jungkook egy kicsit megrázta a fejét, megpróbált felülni, de Jimin megakadályozta.

"balesetet szenvedtél az apáddal, ezért vagy itt. És elvesztetted az emlékezetedet is, ami megmagyarázza, miért nem emlékszel semmire."

igaz volt, a fekete hajú fiú nem is emlékszik semmire.

jungkookot két hét után kiengedték a kórházból, megtudta, kik a szülei, az apját is elbocsátották, már egészségesen és fitten.

Jimin is próbált segíteni jungkooknak az emlékezésben, beszélt vele a múltjáról, a barátságukról, kizárta a vallomásokat és a szerelmi történetet, mert félt, hogy megrendül a fiatalabb, ezért arra gondolt, hogy talán még nincs itt az ideje.

de amint jungkook visszatért az iskolába, elkezdett fura pillantásokat kapni, néhány undorító, még sértéseket is kapott, mivel Jimin mindig vele volt.

Az ok az volt, hogy Jimin túlságosan ragaszkodó volt.Állandóan a másik körül volt, mindig ő kezdeményezte a nyúzást, és még azzal is próbált viccelődni Jungkookkal, hogy megcsókolja őt, aminek az lett az oka, hogy az idősebbet eltaszította magától.

egy hónapon belül jungkook képes volt emlékezni az emlékezetének egy negyedére,amiben jimin nem volt benne.de amikor a sértések egyre szaporodtak,az undorító pillantások száma,a kevés barátja egy bizonyos csokoládéhajú fiú miatt,elege lett.

Egy nap teljesen megváltozott,új frizurával érkezett az iskolába,a haja oldalra elválasztva,a végei kicsit felfelé göndörödtek,az ujja felhajtva és piercingek voltak mindkét oldalán,mindenkinek leesett az álla.

onnantól kezdett egyre népszerűbb lenni, jó barátságba került im jaebummal és choi sungcheollal, az iskola rosszfiúival.

és hát Jimin?

Jimin le volt döbbenve jungkook szépségén, amikor megérkezett, szemével végig követte a fiatalabbat, amíg jungkook oda nem jött hozzá ebéd közben, és csak a földre lökte, szemei szikrákat szórtak, miközben kiköpte azokat a szavakat, amelyeket Jimin soha nem gondolt volna.

"Kibaszott kurva, maradj távol tőlem. Nem szeretem az olyan slampos embert, mint te"

és a káromkodások folytatódtak, Jungkook megütötte Jimin-t, Jimin pedig megpróbálta megvédeni magát, mígnem a fiatalabbik egy köpéssel fejezte be a verekedést az idősebbik arcába, mielőtt felállt és kilépett a fürdőszobából.

Attól a naptól kezdve Jimin nem beszélt többet Jeon Jungkookkal.

Ehelyett elkezdett cetliket osztogatni reggelente Jungkook szekrényében, ahol az említett fiú csak összegyűrte a papírt és eldobta, leszarva azt.

Szóval néha Jimin elgondolkodik, vajon ez az egész értéktelen?

Jungkook nem ér annyit, hogy várjon rá?

✧

De azt hiszem, a miénk,egy roncs volt.