Örökre szeret

12.

Másnap nyomottan ébredek. Fel kapok egy egyszerű pulcsit majd lemegyek. A konyhába Nick-et látom meg, ezért úgy döntök hogy ma kihagyom a reggelit.

-Jó reggelt Anya! -köszönök anyának.

-Jó reggelt. Neked is csinálta-

-Nem vagyok éhes. Sietek. Szia. -szakítom félbe és sietek ki az ajtót.

-Legyen szép napod! -kiált utánam.

Máskor talán nyomna hogy összvesztem Nick-el de mivel most én semmit nem csináltam hanem ő veszett össze velem ezért nem nagyon izgat.

Miután beértem a suliba a büféhez veszem az irányt. Közben összefutok Miával és veszek neki is egy szendvicset.

-Hogy hogy nem otthon kajáltál? -kérdezi evés közben.

-Nem volt kedvem a tojáshoz.-válaszolok. Még nem kell tudnia hogy összevesztem Nick-el.

-Inkább veszel drága szendvicset? -csodálkozik.

Én csak megrántom a vállam és tovább eszem.

-Hello...-jön oda hozzánk Taylor félénken miután megettem a szendvicset.

Kérdőn nézek rá.

-Beszélhetnénk?-néz rám.

-Majd később megkereslek.-mondom Miának és kicsit arrébb megyünk Taylorral.

-Elöszőr is nagyon sajnálom.

-Sajnálod? Részegre ittam magam és éjszakát sírtam át miattad és csak annyit tudsz mondani hogy sajnálod? -kérdezem.

-Nagyon sajnálom... A szerelem elvette az eszem. Nick egy bunkó seggfej.

-Tudom. Én mondtam neked.

-Máskor hallgatni fogok rád. Megigérem.

-És még mindig szereted? -kérdezem egy kis idő múlva.

-Nem. Olyan szhiopata üzeneteket írt ami már nekem fájt...

-Sajnálom. Nick ilyen. Beteg. -nézek Nick irányába mert idő közbe ő is beért a suliba és most a haverjaival dumál.

-Igazad volt. Te biztos jobban tudod hisz vele élsz. -nevet kínosan.

-Igen...

-Vissza kaphatnám a barátnőmet? -néz rám reménykedve és szét tárja a karjait.

-Igen! -mosolyodom el, enyhén és megölelem.

-Hiányoztál. -ölel meg szorosabban

Becsöngettek.

-Majd még beszélünk! Szia. -köszönök el.

-Rendben. Szia.-megy be a termébe.

Nincs kedvem órára menni így úgy döntök hogy az 1.órát el lógóm.

Leülök a lépcsőre és bedugom a fülest. Nyugodtan hallgatom a zenét mikor egy árnyékot látok meg fölöttem. Felnézek. Nick áll elöttem. Leállítom a zenét.

-Miért nem vagy órán? -kérdezi.

-Mi közöd ahoz? -állok fel és készülök elmenni de ő egy oszlophoz támaszkodik hogy el állja az utamat.

-Meddig akarsz még kerülni?

-Sokáig. -válaszolok.

-Sajnálom amit tegnap mondtam. Nem gondoltam komolyan őket. Csak mérges voltam.

-Nick engedj ki. -nézek rá komolyan.

-Bongyorka kérlek! -néz rám könyörgően.

-Nick én ezt nem akarom. Mérges voltál Amberre és magadra de mégis velem ordibáltál. Próbáltam segítőkész lenni de te csak kiakadtál. És most itt vagy elöttem és próbálod helyre hozni azokat a dolgokat amiket te basztál el.