67.

35 0 0
                                    

Az első pár hét iszonyú depressziósan telt. Semmi nem tudott felvidítani. Akkor fogtam fel igazán hogy ennyi. És én vettettem véget. De ő miatta. Alig ettem, nem aludtam, keveset beszéltem és még a jegyeim is romlottak. Az a vidám lány aki még a legrosszabb pillanatában is képes röhögni sehol sem volt. Úgy éreztem mintha folyamatosan elnyelne a víz és nem kapnék levegőt. A gondolataim ellepték az elmém és szó szerint fulladoztam. A tanárok már elakartak küldeni orvoshoz amiért annyit járok vécére. De nem bírtam az osztályban. Meg fojtott a levegő, elzárta a torkomat a beszédtől. De ez még mind semmi. Mikor Nick-nek új barátnője lett, egy hónappal a szakítás után, úgy éreztem nem akarok létezni többé. Elakartam menekülni. Egy helyre, ahol nyugalom van, ahol Nick neve nem is létezik, ahol csak én lehetek. Távol minden problémától. De ezek közben még a lelkifurdalás is bántott. Mert épp akkor szakítottak Mia és James. Nem a szerelem megszűnése miatt hanem mert el kellett utazni James-nek. Örökre. A szülei új munkahelye miatt. És úgy gondolták ez távkapcsolatban nem tudna működni. Így ők is, közös megegyezés alapján szakítottak. Mia állította hogy nem bántja de azért pár napig ő se volt a toppon. És mivel mindketten depressziósak voltunk és nehéz volt minden, Taylor volt az aki felállított minket. Átlagos lányos este volt. Mia sírt, én mérgesen dühöngtem Taylor pedig csak motiváló mondatokat mondott. Majd a legvégén mindhárman sírva nevettünk magunkon. Mindegy. A lényeg hogy jót tette. Nagyon is. Eddig, reggeli nélkül elhagytam a házat, kapucniban mászkáltam, órákon zombi voltam majd otthon be voltam zárkózva a szobámba reggelig. Most már jobb. Reggel fáradtan ébredtek mivel a hétvégét "felépüléssel" töltöttem. És ezt Vasárnap egy bulival zártuk Miáékkal.

-Jó reggelt.-mondom anyának. Egy rövid nadrágot vettem fel és pólónak egy fehér haspólót választottam mivel májusban már meleg van. A fekete cuccaimat meg végre kimostam.

-Ó, jó reggelt.-lepődik meg anya.-Milyen...Más vagy ma.

-Ez most jó vagy rossz?-ülök le reggelizni mosolyogva.

-Jó. Teljes mértékben. Mi történt veled? Ú kitalálom!-lelkesedik fel hirtelen.-Kibékültetek!

-Nem.-oltom le.

-Akkor meg?

-Hm.-vonom meg a vállam.-Csak jó hatással volt rám a lányos hétvége.

-Hogy szokták ezt mondani a menő gyerekek? "Glow up-od volt"

-Mim volt?-nevetek fel.

-"Glow up" Csak úgy ragyogsz. 

-Köszi...asszem.-tűnődöm el. Hirtelen Nick jön le a lépcsőn.

-Jó reggelt.-mondja álmosan majd mikor meglát váratlanul megáll.

-...és a hajad...Besütötted? Eddig is ennyire hullámos volt? Nem csodálkoznék ha ma elhívnának randira.-fejezi be anya a mondandóját amit egész végig mondott.-Jó reggelt Nick!-veszi észre Nick-et végre.

Elég kínos volt ott ülni Nick-el szemben. Hiszen még miután letette anya neki a reggelit még utána is bámult rám. Komolyan elgondolkoztam hogy csak álmodtam ezt az egész napot. Ciki lenne ha most elfutnék? És miért néz? Mi olyan érdekes bennem? Amúgy is van barátnője. Nézegesse őt. 

-Köszönöm, finom volt.-állok fel és berakom a tányért a mosogatóba.-Elmentem.-köszönök el anyától és kimegyek.

-És megnézett?-kérdezi Mia aki szintén sokkal jobban néz ki.-De hogy? Így?-mutat egy unalmas(?) arcot.-Vagy így? -mutat egy másikat.

-A második.

-Szeret.-állapítja meg egyből.

-Hülye vagy.-szögezem le komolyan.

-Most miért? Akkor miért nézhetett?

-Nem tudom. Talán mert fura volt neki. 

-Mi?

-Hogy más vagyok. Vagy...nem?-bizonytalanodok el.

-Te!-szólít meg egy kb. velünk egy korú srác.

-Igen?-nézek rá kicsit félve.

-Mi van?-röhög fel.-Szégyenlős vagy vagy mi?

-Öm...Nem.

-Akkor jó, ne is legyél. Bomba alakod van.

Úgy nézek rá mintha őrült lenne. Talán mert az is.

-Bocsássatok meg.-jön el az igazgató mellettünk.

-Ismeri?-kérdezi Mia.

-Nem.

-A faterom.-szól közbe a fiú.

-Sajnálom.-kér elnézést megint és elhúzza a srácot.

-Őrült volt?-szólalok meg és bemegyünk az osztályba. Már mindenki bent van.

-Inkább perverz. De hé! Most már elhiszed hogy csodás vagy? Anyud is megmondta. Elfognak hívni randira.

-Nem akarok randizni. A fiúkból csak baj van, tudod.

-Tudom.

-Hé!-ül fel a padunkra Taylor.-Hogy halad a "Bad Bitch" korszakotok?

-Egész jól-mondja Mia.-Tess-re ma azt mondták Bomba alakja van.

-Ki?

-Az igazgató perverz fia.-vonom meg a vállam.

-Ebből randi lesz.-síkit fel Taylor.

-Kinek?-kapja fel a fejét Ian.

-Tess-nek!-kiált fel Mia.

-Nem fogok elmenni vele randira.-oltom le őket.

-Bolond vagy? Nem is engednélek azzal a perverzzel! Mással gondoltam.

-És még is kivel?

-Azt nem tudjuk.-szólal meg Taylor.-De valakit biztos felszedsz ezzel a "Bomba alakoddal".-tör ki belőle a röhögés.

-Jajj, fogjátok be.-forgatom a szemem.

Szóval ja. Valahogy így teltek a napjaim.
Adam még májusban vissza jött szóval velünk volt év végéig. Május végén és Június elején letudtuk az érettségit-mindenkinek sikerült-. Én úgy voltam vele elmegyek egy Egyetemre szóval arra jelentkeztem. Mia egy hozzá közeli fősulit választott Taylor meg-nem meglepően-az ország egyik legjobb Egyetemét választotta meg. Felvettek. És már tényleg a végénél voltunk az egésznek. Anyáék azt mondták Júniusban költözünk, azért is mivel az Egyetemem nagyon messze van innen. És ma van a szülinapom! Június 15.-én! Pénteken végzős bál majd vége ennek az egész gimis korszaknak. Egyébként ha valakit érdekel, Nick-el nem történt semmi. Szerintem már mindketten elfelejtettük egymást. Átment az érettségin de ötletem sincs mit tervez. De már nem is érdekel. Ez tényleg csak Gimis szerelem volt.




Örökre szeretDonde viven las historias. Descúbrelo ahora