right where you left me ⁽ʰˢ⁾

3️⃣

- Mindjárt visszajövök - kiabálom túl a zenét, Gemma pedig bólint válaszképp. Nem kérdezi hova megyek, szerintem úgyis tudja, hogy piát akarok szerezni.

A szemeimmel Harry-t keresem az emberek között, és bár kell néhány másodperc, viszonylag hamar meg is találom őt.

- Hallom köpködős kedvedben vagy - szegődök mellé. Már vagy egy órája annak, hogy Olivia beharangozta miket írnak, de mi még mindig ezekkel baszogatjuk egymást, és mivel azóta nem beszéltem Harryvel, muszáj vagyok felemlegetni.

- Igen, úgyhogy vigyázz. Ki tudja leköplek-e amikor hátatfordítasz nekem - von vállat közömbösen, aztán felhörpinti a maradék sörét.

- Szegény én - biggyesztem le az ajkaim. - Így kell bánni egy nővel?

- Csevegős kedvedben vagy? - ráncolja a homlokát. - Vagy csak az alkohol miatt eredt meg a nyelved? Nem szoktál te csak úgy megkeresni - méreget gyanúsan.

- Ugyaaan - legyintek. - Csacskaságokat beszélsz.

- Mila - vet rám egy átható pillantást.

- Oké, igazából jöttem behajtani a tizedik margaritám - sóhajtok, mert ezen már nincs mit szépíteni. Tényleg nem vagyunk abban a viszonyban, hogy csak úgy a semmiből nekiálljunk csacsogni, úgyhogy felesleges tovább húznom ezt a dolgot.

- Máris megittál kilencet? - döbben le egy pillanatra.

- Aha - bólintok. - És készen állok a következőre.

- Biztos ez? - vizslat kétkedve. - Nem fog megártani?

- Harry - váltok komoly hangra. - A testemnek szüksége van rá. A szervezetem akarja, sóvárog érte, egyszerűen többért könyörög. Az agyam azt skandálja, hogy még, még, még - nyögdécselek.

- Oké, elég - állít le azonnal. - Menjünk el azért a margaritáért mielőtt elélvezel..

- Köszi - villantok felé egy angyali mosolyt.

Harry egy rövid fejrázással reagál, és már el is indul, hogy szerezzen nekem egy újabb kört, én pedig úgy követem őt, mint valami pincsi kutya.

Kihasználnám?

Nem biztos.

Ha számításba vesszük, hogy mit tett ellenem, akkor az a minimum, hogy támogatja a lerészegedésem. Igazából kifizethetne akár egy hordónyi piát is, lehet, hogy még az sem segítene abban, hogy szemethunyjak a múltbeli cselekedetei felett.

Amint megkaparintom a poharat, azonnal a számhoz is emelem azt. Kortyolok néhányat, aztán úgy tervezem, hogy visszamegyek Gemmahoz, de előtte még felteszek egy kérdést Harrynek.

- Rúgtál már be úgy, hogy te semmit nem fizettél? - biccentem oldalra a fejem.

- Talán - böki ki némi gondolkodás után. - Nem kizárt. Na és te?

- Volt már rá példa - bólintok.

- Ma is ez a cél? - kérdi.

- Aha - helyeselek.

- Eddig még nem fizettél semmiért? - vonja fel a szemöldökét.

- A-a - csóválom a fejem. - Az estém fő támogatói Nick Kroll és Gemma Chan - harangozom be, mintha csak valami reklámhirdetés lenne.

- Komolyan pont ők veszik neked a legtöbb alkoholt? - képed el. - Én azt hittem ők azok, akik próbálnak lebeszélni róla.

- Áhhh - nevetek fel. - Tudják, hogy rám fér.

- A berúgás? - értetlenkedik.

- A fáradt gőz kieresztése - helyesbítek. Így azért jobban hangzik.

- Ahhhha...

- Szóval nem akarod felajánlani, hogy állod a tizenötödik köröm? - pislogok bájosan.

- Akarjam? - szorítja össze az ajkait.

- Akarjaaad - húzom el a szót.

- Keress meg, ha a tizenötödik jön - sóhajt fel beletörődve.

- Úgy lesz - kacsintok felé, aztán visszaszlalomozok Gemmahoz.

- Miről tudtál EDDIG beszélni Harryvel? - hangsúlyozza az 'eddig' szócskát. Nem fecsegtünk sokáig, de pont elég volt ahhoz, hogy Gemma megkérdőjelezze a történteket.

- Megígértettem vele, hogy vesz még nekem inni - emelem meg a poharam és, ha már itt tartok, iszok is belőle néhány kortyot.

- Mennyinél fogsz megállni? - teszi fel az egymillió dolláros kérdést.

- Kettőt és könnyebbet, légyszi - szisszenek fel. - Majd, ha már nem emlékszem arra, hogy holnap mit kellene csinálnom, akkor jó leszek.

- És mit kellene csinálnod holnap? Csak, hogy tudjalak tesztelni később.

- Felszállni a repülőre és hazamenni - közlöm vele a terveket.

- Ennyi? - kérdez rá a biztonság kedvéért.

- Aha - bólogatok. - Mondjuk lefoglalhatnék egy nyaralást is valamikorra - gondolkodom el. - De ez nem volt előre megtervezve, szóval ez nem számít.

- Értem - bök a halántékára. - Akkor erre nem kérdezek rá később.

- Uh, figyelj csak - jut eszembe hirtelen. - Nincs nyál a hátamon? - fordulok meg, hogy lássa a ruhám másik felét.

- Öööö.. Nincs. Miért lenne? - néz rám hülyén.

- Harry azt mondta sose tudhatom, hogy hátba köp-e, úgyhogy gondoltam megnézhetnéd - magyarázom meg.

- Jó ég - neveti el magát. - Egyre jobban elfajulnak a dolgok - csóválja a fejét hitetlenül. - Fél órája hallottam, ahogy Nick arról győzködi Harry-t, hogy csókolózzanak újra.

- Kroll! - kiáltom el magam a semmiből.

- Te vagy az Murphy?! - kérdez vissza.

- Egy telhetetlen pöcs vagy!

- Én is szeretlek! - jelenik meg az egyik asztal tetején. A következő pillanatban küld felém egy puszit, amit aztán visszaküldök neki, hogy tudja, azért én is szeretem őt és szimplán csak hülyülök vele. Szerencsére veszi a poént és mindig tudja mikor nem kell komolyan vennie a szavaimat. Ezt imádom benne. Beszólhatok neki úgy, hogy nem veszi magára, sőt néha még vissza is szól valamit cserébe. Nick az én emberem!